Az év végi nyereséget, amely nyereségadó vagy osztalékadó köteles, szeretnék átvinni a következő évre? Hogyan? Néhány szót a céges biztosításokról: Ha egy cég az alkalmazottaira vagy a tulajdonosaira életbiztosítást köt, ezeknek bizonyos köre (kockázati életbiztosítás, tartam nélküli megtakarításos biztosítás) 100%-ban elköltségelhetők, semmiféle adó-és járulékterhet nem jelentenek a cégnek. A cégek által a munkavállalóikra kötött biztosítások több célt is szolgálhatnak: - életbiztosítás a munkavállaló családtagjainak védelmében, a lojalitás erősítése - életbiztosítás a kulcspozíciójú munkavállaló pótlási költségének fedezésére - életbiztosítás a cég tulajdonosi szerkezetének védelmében - megtakarításos életbiztosítás, a munkavállalónak a béren felül plusz összeg juttatása (prémium, jutalom, bónusz) - a cég adózás előtti eredményének csökkentése, időbeli elhatárolás (ez eredmény következő évre való átvitele minimális költséggel), adóoptimalizálás A határozatlan tartamú biztosításainknál van lehetőség az éves díjakon felül plusz pénzek befizetésére. Az eseti befizetéseket a szerződésen belül elkülönítve tartjuk nyílván, és bármikor kivehetőek. Ezzel lehetővé válik, hogy differenciáltan, felső limit nélkül adjanak prémiumot munkavállalóiknak. Azaz lehetőség van célhoz kötött prémiumok felajánlására is (pl. éves terv elérése, nyereségrészesedés), így a munkavállaló érdekelté van téve a munkaköre mind jobb ellátásra, illetve a cég nyereségességében. A vállalkozásoknak sokszor probléma, hogy az év végi nyereséget, amely nyereségadó vagy osztalékadó köteles, szeretnék átvinni a következő évre, például ha tudják, hogy lesz egy nagyobb beruházás, ami költségekkel fog járni. Ez közterhek szempontjából elég nehézkes. Ha van a cégnek nálunk egy szerződése ez áthidalható. A fenti eseti befizetési lehetőséggel megnyílik a mód arra is, hogy az év végén a nyereséget, vagy annak egy részét befizetve az eseti alszámlára, azt költségként leírják az adott évre, majd a következő évben (akár már januárban) ezt részleges visszavásárlással kivegyék onnan, és a cégnél mint „pénzügyi műveletek bevétele” ismét megjelenjen az összeg. Így a nyereségadó fizetést a vállalkozások időben eltolhatják, minimális 2%-os költséggel. Ezekre a szerződéstípusokra vonatkozik a Számviteli Törvény 79.§-a, valamint rendelkezünk pénzügyminisztériumi határozattal, (1427/2009), amely jogilag teljesen elfogadhatónak tartja a megoldást. A 2010. december 31-ig a biztosítóhoz beérkezett utalások arányos része még az idei évre költségként elszámolható, a többi jövőre jelent költséget. Előnye továbbá, hogy akár az összes, akár csak néhány munkavállalóra is köthető, munkavállalónként azonos vagy az egyes személyek keresetének arányában meghatározottan változó összegre is, eseti befizetések eszközölhetők a bónusz, jutalom, célprémium függvényében. Elszámolási szabályok: - A biztosítási díj költségként elszámolható (SzTv:79§) személyi jellegű ráfordítás - Társasági adó kötelezettség nincsen A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú melléklete B)fejezetének 8. pontja értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül a biztosítás díja, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője tevékenységében személyesen közreműködő tagja. - Az adóévre vonatkozó rendszeres díj és ugyanabban a gazdálkodási évben befizetett eseti díj együttes összege teljes egészében az adózás előtti eredményt csökkenti. - A következő adóévre vonatkozó rendszeres díjrész pedig aktív időbeli elhatárolásként könyvelendő. - A kifizetett jövedelem kamatadó mentes. A fenti megoldás jól használható a tulajdonosok, kulcsemberek premizálására és a 2010- 2011.évi adóalap megtervezésére is. Kérem, amennyiben bővebben érdeklődik az ilyen céges lehetőségek iránt, jelezze felém, hogy egy személyes találkozó alkalmával részletesen is tájékoztassam a fentiekről. De tényleg ! forrás: http://lc.co.hu/ev-vegi-nyereseg/