Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

Egy igazán emlékezetesen és ízes komédia a két világháború közti tanyavilágról, egy félárva kisfiúról, Regős Bendegúzról, aki olyan félnótásokkal osztja meg a bakterházat, mint a Patás, Banya és persze a Csámpás Rozi.


A Patás, a Banya, meg a Bakter

Indul a bakterház
Színes magyar vígjáték, 67 perc
Rendezte: Mihályfy Sándor
Szereplők: Olvasztó Imre, Csákányi László, Haumann Péter, Horváth Teri, Koltai Róbert, Pécsi Ildikó

 

Szerencsére akad jónéhány olyan magyar vígjáték, amely kitűnő. Ilyen az eredeti Hypolit, a lakáj, az Állami rendező, a Tizedes meg a többiek, vagy a Tanú és persze ilyen az Indul a bakterház is, sokunk legnagyobb kedvence. Időtálló, üde és eredeti, a legjobb vígjátékszínészeket vonultatva fel, talán a legviccesebb hazai produkció, miközben van egy keserédes mellékíze - és talán pont azért annyira emlékezetes. Hőse, Regős Bendegúz (Olvasztó Imre) ugyanis félárva, aki anyja szolgálni küldi a lókupechez, akitől a fiú megszökik. Bendegúz a bakterhez (Koltai Róbert) keveredik, s itt kezdődnek el a vidám bonyodalmak, hiszen olyan szinte mesébe illő figurákkal kell megosztania a bakterházat, mint a Patás (Haumann Péter), a bakter anyósa, Banya (Horváth Teri) és persze a Csámpás Rozi (Pécsi Ildikó), no meg a kőbuta csendőrök.

A Rideg Sándor regénye alapján 1979-ben forgatott, Mihályfy Sándor rendezte Indul a bakterház nagyon sok minden miatt jó, hosszan sorolhatnánk, kezdve Rideg eredeti regényétől - a sokat látott, csikóslegényből először gyári munkás, majd vasúti altiszt, később pedig péklegényből lett erősen baloldali író 1925 és 1944 között harminckétszer volt börtönben - , a két világháború közötti vidéki Magyarország bemutatásán át a felnőtt szereplők alakításáig, de a legfontosabb ok mégis Olvasztó Imre. Az akkor 12 éves árva fiú, aki később már semmiféle filmszerepet nem vállalt el, osztályfőnöke bíztatására ment el a szereplőválogatásra, amire így emlékszik. "Már eltelt két-három hét, talán maradtunk tízen -tizenöten, és a rendező nem tudott mit kitalálni. Megfordult, hogy gyerekek, ki mer engem fenéken billenteni? Ránéztem az iskolaigazgatómra, bólintott, igen. Nekifutottam és úgy fenéken billentettem, akkorát kapott az a szegény ember. Utána morgott is: fenéken billentésről, nem seggbe rúgásról volt szó. Na, a lényeg az, hogy ez volt a döntő momentum, innentől kezdve már tényleg egyenesben voltam." az ő egyszerre természetes, mégis zseniális alakítása teszi igazán rendkívülivé azokat a különben is remekül megírt sorokat, amelyekre mindig érdemes emlékezni, mint például a következő sor: "Tudja kend nénémasszony, magának olyan jó színe van, olyan szép sárga...tudja mire gondolok!?"

Persze a többiek is mondanak mindenfélét, Csákányi László, Haumann Péter és Koltai Róbert mind remekek, Pécsi Ildikó pedig még színésznő volt ekkor, de nem hiszem, hogy nagyot tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a filmből mindenki elsőként Regős Bendegúzra fog emlékezni. A klasszikus film ráadásul végre digitálisan felújítva, a rendező kommentárjával, rengeteg extrával megtömött kiadásban jelent meg DVD-n is! Megtalálhatjuk rajta Rideg Sándor Bibliográfiáját, Mihályfy Sándor filmográfiáját, két klasszikus kamaszkönyv, az Indul a bakterház és az Ábel a rengetegben összehasonlítását, kölyökfilmek ajánlói, illetve részletek olyan gyerekfilmekből, mint a Hahó öcsi, az Égigérő fű, a Hahó a tenger vagy a Gyerekrablás a Palánk utcában.

www.sulinet.hu

Címkék:

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu