A festék bõr alá juttatásának technikája nem sokat változott az idõk folyamán.
Az az alapkövetelmény, hogy a tetoválás vékony, egyenletes, és fekete színû vonallal kell történjen. A festéket megfelelõ mélységig kell bejuttatni, hogy ne maradjon heg utána.
De miért teszik ki az emberek magukat ennek a cseppet sem fájdalommentes procedúrának, vagyis mire szolgál ez a fajta testdíszítés?

A tetoválás érzelmeket képes megjeleníteni, gyõzelmet, vereséget, vidámságot, szomorúságot, része lehet egy ceremóniának vagy rituálénak, kiegészítve vallásos szövegekkel, énekkel és tánccal. Kifejezhet élvezetet, szadizmust, kínzást és babonát.

Vallás és mimikri

A tetoválások egy része rejtõszínezetként szolgál a vadászatok alatt, és valószínûleg a testfestésbõl alakult ki. Ebben az esetben gyakran a trófeát ábrázolják, és vele gyakran a zsákmányállat kiengesztelésére törekednek. A kannibalizmus és a fejvadászat szintén gyakori témája a végleges testrajzoknak.

A tetoválások egy másik csoportja vallásos indíttatásból születik: az illetõ biztosítani akar magának egy helyet a túlvilágon, és úgy dönt, szétkürtöli a világnak az elkötelezettségét. Indiában és Tibetben a tetoválások segítenek az embereknek, hogy átvészeljék életük nehézségekkel telt idõszakait. A lelki gondokat gyakran testi fájdalmakkal próbálják meg enyhíteni, e célból gyakoriak a csonkítások, égetett sebek, és az amputálások.

A holtaknak is gyakran állítanak azzal emléket, hogy bevésik az elhunyt nevét a bõrükbe. A leggyakoribb funkciója a tetoválásnak a beavatás. Azt jelzi, hogy viselõje az élete egy új fázisába lépett, fiúból férfivá, lányból nõvé, nõbõl anyává lépett elõ, vagy más vallási, szociális változáson ment keresztül, mondhatni újjászületett.

A tetoválást gyógyászati célokra is lehet használni, és akkor úgy mûködik, mint egy oltás. A berberek például a reuma ellen tetováltak. Az észak-amerikai indiánok mágikus jelekkel borították testüket, hogy megvédjék magukat a betegségektõl. Afrikában kis sebeket ejtenek a bõrön, hogy erõsítsék a szervezet immunrendszerét, és ennek egyben dekoratív funkciója is van.


A jakuzák ereje

A tetoválások segítségével különleges erõk birtokába is juthatunk, azáltal, hogy ezeket az erõket ünnepeljük és tiszteljük az õseinkben és a szellemekben. De sokkal kézenfekvõbb az a funkció, amikor a tetoválás célja az ellenfél elrettentése. Fizikai konfliktus esetén egy megfelelõ ponton elhelyezett tetoválás a másodperc töredékéig elvonhatja az ellenfél figyelmet, amit az ügyes harcos gyorsan ki is használ. A japán gengszterek, a jakuzák, harc elõtt leveszik a kimonójukat, hogy gazdag testfestésük látványával is hatást gyakoroljanak az ellenfélre.

A tetoválás a tiltakozás legextrémebb formáját is jelentheti. Erõt nyújt viselõjének, hogy átvészelje a mindennapos megaláztatásokat. A gulágokban a meghurcoltak gyakran tetováltatták a hátukra, válltól vállig, hogy "Vörösök nélküli Oroszországot".

A tetkók a szexuális figyelem felkeltésére is szolgálhatnak, ilyenkor a cél a test vonzóbbá tétele a másik nem számára. A bõr, latex, és piercing fétisiszták, valamint a szado-mazochisták tetoválásaikon gyakran keverik a képi és szöveges üzeneteket, hogy az érdeklõdõkben ne maradjon kétely szexuális beállítottságát illetõen.

Más bõrüzenetek a viselõjük meggyõzõdéseire világítanak rá: hazaszeretetrõl, illetve nacionalizmusról árulkodhatnak, mint pl. a skinheadek "Made in Germany", vagy "Made in England" feliratai. Az anarchisták pedig gyakran sokkolni akarnak az erõszakot, perverziókat, vagy drogfogyasztást jelzõ szimbólumokkal.

Különbözõ népszerû cégek logói is gyakran kerülnek a bõrbe, amit a reklámcégek gyakran fel is használnak ötletként. A legelterjedtebb márka természetesen a Harley Davidson, utána következik a Jack Daniels, Gauloises, Lucky Strike, vagy a Lacoste krokodil.

A tetoválás orvosi információkat is nyújthat viselõjérõl, amit az amerikai és az angol katonaságnál fel is használnak. Sõt, egy ötlet szerint, azokat, akik szerveiket átültetésre felajánlották, egyezményes helyen láthatatlan tintával kellene tetováltatni, hogy az orvos egy baleset után UV-lámpával könnyen beazonosíthassa õket. A bûnözõk és rabszolgák kényszerû tetoválását már jó ideje nem használják. Kivételt jelentenek náci koncentrációs táborok, ahol -- mivel a zsidó törvény tiltotta a tetoválást -- a rabok karjára vésett számokkal is megfosztották õket emberi mivoltuktól.

A nyugati kultúra a tetoválást az alacsony szociális helyzetben levõkkel -- bûnözõkkel, tengerészekkel, prostituáltakkal, katonákkal, kalandorokkal, és perverzekkel -- hozta mindig összefüggésbe. De megtalálhatók voltak az excentrikus arisztokraták és mûvészek körében is. Napjainkban már nem kötött egy bizonyos társadalmi csoporthoz, az utca emberétõl megkezdve a filmsztárokig bárki viselheti. A tetoválások életünk összetettségérõl mesélnek, azokról a kihívásokról és hierarchiákról, amelyekkel minden pillanatban szembesülünk.


Írta: Gozner Gertrud
Forrás:transindex