Kis türelmet...
Ciluska nyáron megszülte a két kiscicát, de komplikáció lépett fel a szülés után és kórházba került.
A gazdi egy nagy kosarat biztosított a cica családnak, mégis baleset történt, mert a cicamama - valószínűleg a fájdalmai miatt - nem vette észre, hogy ráfeküdt az egyik cicára, aki elpusztult (ő volt Csíkoska).
Miután az anyamacska kórházba került, Pötyikét, a megmaradt kiscicát a lányom etette - jobb híjján - egy játék cumisüvegből, hogy legalább ő megmaradjon.
Szerencsére Ciluska hamarosan hazakerült a kórházból, így Pötyikét tovább etette. (A kiscicák nevét közösen találtuk ki a lányommal: adva volt a csíkos cirmoscica, így lett Csíkoska. A másik cicus fehér bundája foltokban volt cirmos, ezért lett Pötyike.)
Gerzsonka, a cicapapa nagyon figyelmes volt: ha csak egyet nyikkant a kicsi, már ott volt mellette, az után is, amikor már a cicamama otthon volt. Rendkívül gondoskodó volt, ami minket is meglepett. Ciluska nem volt féltékeny, ha Gerzsonka hamarabb ért a kosárhoz, mindketten ottmaradtak a kicsi mellett, azzal a különbséggel, hogy a cicamama úgy heyezkedett el, hogy táplálni tudja a cicát.
Mi nagy élvezettel figyeltük a cica család életét. Azt a szeretetet, gondoskodást honnan tudták... Na, igen: ösztönös gondoskodás az utódokról.
Szóval szépen felcseperedett Pötyike.
Télre már jól megnőtt, így a fűtőtest már három cicának adott meleget a szobában. A lányommal megbeszéltük: nemcsak az oltásokra visszük el őket állatorvoshoz, hanem ivartalanítani is.
(Folytatás következik)
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!