Apró
Csillag szeme kísért,
s a teli hold folyton ott mosolygott az ablakomban.
De az ablak szárnyak zárva..........
Minden éjszaka ugyan az .
Repülni, az éjszakában szabadon.
Fel a magasba.
Házak fölé.......
Felhők fölé.......
S aztán egyszer csak nem lehet többé.
De már nem vágyom ...Oda fel.
Magasból a házak otromba kő oszlopai, nem megnyugtatók.
Magasabbra törnöm pedig nem lehet.
Bezárt titok a képzelet..... Üzenet testet rejteget.
Így....... Maradj Te fogolynak.... Földre.
Lehelj szerelmet a kétkedő rögökre!!!
Minden szív tudja merre húzza.......
lélek testét tartó égi csókja a Mindeneknek.
...mert egyszer mindannyian szabadulunk.......
de addig....
Ölelni itt ragadtunk szeretteinket.
Így neki gyürkőzünk s mit a nagy Planétás,
meg a Kicsi ránk bízott . Énekeljük.
Légy Te is Őrzője vágyainknak,
hogy a Földön ama létgubónak
pillangója Boldogságban repüljön, s ne nyögve!
.......s tanítsd repülni magad a kishitűt
míg célba ér!
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Kapcsolódó cikkek:
vers
Vers
Vers
vers