HJ.-nek Szeretettel

Reggel van című versére

Oly halk vagy mint ha Őz nyomon zizegve sarjadó gyomon 
megcsillant vízgömb fátyolon átszökkent gondolat soron
zenélnél. 
Oly halk vagy mint ha köd cserélne csendet alvó ég szemére.
Ráfüggesztett kerek képe holdnak sápadó reménye is Te vagy. 

És amikor hallak, élek. Testem , Földem ,Égi kéreg .
Kotta karja rásimulva , minden abba van megírva
mi szépíthet életet! 
Sorba rakom. Apró nagyon. Tenyeremmel cirógatom.
Ujjaim morzsolva éli , dallam hangsorát zenéli. 
Egyik recés mint az élettarló sűrű rejtekébe rejtett múló szenvedés.
Másik kapzsi, de a lélek pillanatnyi mámorán feléled,
S szabadít az Isten karja amikor sóhajod rajta kapzsiságát ott lerója.
Csendben lesz a csók megérett.
S mit akkor vesz el ,
övé lett.
Aki hallja mind azt éli. 
Szerelmet adva cseréli 
élhetőbbre a jövőt, 
eljövendő ihletőt! 

Évi