Őszből Télbe hajlón........

Ne sirassatok.
Még kapaszkodok.
Szárammal megvetem lábam,
s zöld lombommal még kitártam
felétek egy utolsót ölelni karom. 
S ha holnaptól elindulnak értem 
a színek,
Táncra kelnek bennem az ízek, 
s keringőt lejtünk, s szellőt dúdolunk. 
S ha lábaitok alá gyűlik köntösöm, 
gázoljatok mélyen illatában!
Ágyat vetek kacagó gyermek mosolyból 
csodálkozó szemetek hangulatával.
A makk, és a gesztenye baba is
Én legyek!
Egy kicsit, egy röpke sóhajtásnyit
még őrizzetek, 
mielőtt aludni megyek hogy végre 
Újra Istennel
Ünnepeljetek.


Millió csók!
Évi