Ki nem érzi gyászát.......

Ki nem érzi gyászát a rettenetnek ,
mi a Világot még mindig fogva tartja,
annak Hite hiába glória.
Ki mindig csak örömért lohol,
s fájdalmát lerázva kincsekért bomol,
az hogy szeret?
Ki mindig csak a saját vágyát éli,
de Mások vágyait soh'sem reméli,
az szeret?
Sok még a változásra szoruló!
De ki számon tartja,
legalább imáiban kutassa
merre a szabadító......
S ha rátalált szívébe rejtse,
s nagyon, de nagyon szeresse,
mert egy lesz vele mikor rátalált!
Mert midőn megtalálod, 
de a szíveddel mégsem áldod,
akkor temeted.
De élj vele,
öleld örökbe, 
Mond!
Tied!