Végül mégis elkészült az a virág. Mégsem ez a legnagyobb öröm ma számomra.

Elmentünk vásárolni, a gyerekek pedig kaptak néhány jó játékot. Egy labdákkal teli játszókuckót, és két babát, ezek cumiznak, ha elvesszük a cumit, akkor sírnak. Igaz, megfájdult a fejem a sok babasírástól, de a manóim nagyon örülnek neki.

 Ritkán sikerül nekik ilyen nagy dolgokat venni, mert még mindig nem állunk igazán jól anyagilag, de azért igyekszünk.

Sokan nem tudják, hogy mi Jehova Tanúi vagyunk.

Még sosem írtam ilyen internetes naplót...

Magam is kíváncsi vagyok rá, milyen érzéseket vált majd ki belőlem.

Talán itt tudnám leírni, mire jutottam a gyöngyfűzéssel, ami, a mai napon szinte semmi. Elkezdtem készíteni egy csinos kis liliomcsokrot (Marianna óvónéninek, aki valójában dajka, de Timi lányom nem nagyon különbözteti meg őket), már napok óta készítem, de míg a virágok igen hamar elkészültek, addig  a levelek ... na ezek nem nagyon akaródznak elkészülni, pedig nagyon hasonlítanak a szirmokra.