Az en Miatyankom

Mikor a szived mar csordultig tele,

Mikor nem csonget rad, soha senki se,

Mikor sotet felho borul eletedre,

Mikor kiket szeretsz, nem jutsz az eszukbe.

O "lelek", ne csugedj !Ne pusztulj bele!

Nezz fel a magasba, remenyteljesen,

S fohaszkodj:

MIATYANK, KI VAGY A MENYEKBEN !

 

Mikor a maganyod ijeszton rad szakad,

Mikor kerdesedre valaszt a csend nem ad,

Mikor korulvesz a durva szok ozone,

Atkozodik a " rossz", -erre van Istene !

O "lelek",ne csugedj ! Ne roppanj bele !

És holnap újat kezdhetek.

Háromszázhatvanöt lapos

Ugyanilyen új füzetet.

 

Lemásolnám most szívesen

a régit. De nem tehetem.

Marad már, amilyen marad

Ott a Mester kezével írt

Sok „láttam” a leckék alatt.

 

Sorakozik nem egy lapon

Félig végzett feladatom…

A rendetlen, elégtelen…

És ezt a régi füzetet

vizsgára vinni kell velem.

 

De holnap újat kezdhetek;

Ugyanilyen új füzetet.

Ma imádkoztam érted...

Ma imádkoztam érted, és tudom, hogy Isten meg kellett, hogy hallgassa. Éreztem a választ a szívemben, bár Ő nem szavakkal beszélt. Nem kértem gazdagságot és hírnevet, tudtam, hogy téged ezek nem érdekelnek. Sokkal tartósabb kincseket kértem Tőle. Azt kértem Tőle, hogy legyen melletted minden új nap kezdetekor. Hogy adjon neked egészséget, áldjon meg, és küldjön neked barátokat, akikkel együtt járhatod az utadat. Boldogságot kértem számodra a kis és nagy dolgokban egyaránt.