És holnap újat kezdhetek.

Háromszázhatvanöt lapos

Ugyanilyen új füzetet.

Lemásolnám most szívesen

a régit. De nem tehetem.

Marad már, amilyen marad

Ott a Mester kezével írt

Sok „láttam” a leckék alatt.

Sorakozik nem egy lapon

Félig végzett feladatom…

A rendetlen, elégtelen…

És ezt a régi füzetet

vizsgára vinni kell velem.

De holnap újat kezdhetek;

Ugyanilyen új füzetet.

Tiszták, fehérek a lapok.

Nem szeretném elrontani

Holnap már abba irhatok.

Talán, ha jobban figyelek;

Ha eztán korábban kelek,

Frissebb leszek, igyekezem,

Rendesebb lesz a feladat

És ügyesebb lesz a kezem.

Tollat fogok és leírom:

– ragyog a név a papíron –

„Jézus nevében kezdem el.”

Tudom, hogy rest és rossz vagyok,

S úgy érzem, félni mégse kell.

Háromszázhatvanöt lapon

A leckét vele írhatom

Ő vezeti gyenge kezem.

„Jézus nevében kezdem el.”

Jézus nevében végezem.

Túrmezei Erzsébet