A tegnap csupán álom,
A holnap nem több, mint látomás,
Minden tegnap a boldogság álma,
Minden holnap csak remény csillogása.
Vigyázz ezért, hogy mit kezdesz a máddal!

Ha a boldogságot kutatod, belül keresd,
emlékezeted roppant nagy csarnokában.
Itt tied az ég, a föld, a tenger, a csillagok.
Itt találkozhatsz önmagaddal. Csak egyetlen
 egy nem lehet a tied: a perc, amelyet
elfeledtél. Amire nem emlékszünk, már
nem a miénk...
Az emberek bebarangolják a világot,
megcsodálják a hegyek égre meredő
csúcsait, a tenger egekig ívelő hullámait,
a folyók félelmetes kanyargásait, az óceán-
végtelenjét és a csillagok semmibe
tűnését.

Kérem, legyen mindennap ünnep,
hol könnyet, nem a fájdalmak szülnek.
Legyen hit, megértés, szeretet és béke,
hisz az életnek ez a valódi értéke.
Igy büszke lehetek, hogy Ember vagyok,
Ez az amit az ÉLETTŐL akarok.

 Van öröm, mely soha nem apad,
S ez az öröm: add másoknak magad!
Míg élsz, magadat mindig adhatod,
Adj jó szót, vigaszt, s ha van, falatot!
Derűt, tudást vagy békülő kezet,
Mindez tied. Add másnak  s nézheted,
Hogy nő vetésed, hozva dús kalászt,
Meggazdagítva lelked asztalát!