A tudáskombináló munka világa – a hetedik világ 

Intelligens egységek együttműködő hálózata

 Új metaforával írható le a tudásgazdaságon alapuló termelésben egy újfajta vállalati kapcsolatrendszer, melynek lényege úgy foglalható össze, hogy az valójában intelligens egységek együttműködő hálózata, ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható. Régen a vállalati növekedésről a „nagy hal megeszi a kis halat” törvényét tanultuk. Ez szerint a versenyhez egyre nagyobbnak kell lenni. Pár évtizeddel ezelőtt az áttekinthető kreatív kis szervezetek divatja volt soron a „kicsi szép” jelszavával. Ma azt mondják „a gyors hal lehagyja a lassút”. A gyors alkalmazkodáshoz viszont intelligensnek kell lenni.

A csapatban élő delfin nagyon intelligens, de túlélési erejét, társas élete és intenzív kommunikációja adja. A delfinraj többet tud, mint az egyed, például csapatban képes legyőzni a cápákat is. A hasonlat vállalati megfelelőjeként az intelligens alkalmazottak csoportjaiként működő vállalatok tudnak csak nagy sikereket elérni.

Tudáskombináló munka

A blog a tudás-intenzív szervezetekben folyó vezetési, munkát kívánja elősegíteni. Bemutatja azt a fogalmi hálót, azokat a tapasztalatokat, amelyekkel szervezetek fejlesztésén dolgozunk. A szövegeket végig kísérő gondolat, hogy a dolgokat előállító, a dolgokkal foglalkozó munka helyén egyre inkább kommunikációt találunk, s mindez átalakítja a vezetést és a szervezetek világát.

A korábbi – jellemzően a dolgokkal foglalkozó - munka másik oldalán a munka „tárgya” volt. Ez nem gondolkodó, érző, értő, stratégiával dolgozó értelmes lény volt, hanem kiismerendő „természet”, amelyet - megismerése után, alkalmas munkafogásokkal alakítani, manipulálni tudunk. Ez a mechanikus modell határozta meg a korai szervezési, vezetési megközelítéseket.

Ám a vezetés-szervezés már a kezdetektől sem csak a dologi, anyagi, technikai oldallal foglalkozott, hanem az emberivel, s így a társadalmival is. Ahogy haladunk előre az időben, szaporodnak a szinte csak szellemi munkával dolgozók. Itt a munka másik oldalán nem átalakítandó „természet”, hanem ott is (viszont-) gondolkodó ember van. A vele való munka nem természetalakító cselekvés, hanem társadalmi, kommunikatív természetű jelenség. Ezért át kell alakítani a szervezetekről való gondolkodást, a vezetést a társadalmi- kommunikatív természetű modellek szerinti gondolkodássá.

Barátaimmal, már több mint húsz éve a „hatékony és emberközpontú együttműködési kultúra” fejlesztésén dolgozunk. Az a  tapasztalatunk, hogy a termékek értékében egyre nagyobb hányadot jelent a beépített tudás. Így az érték egyre inkább olyan munkából származik, amelyet sok különféle szaktudás együttműködése előállított elő.

A mai munkára leginkább tudások kombinációjaként érdemes tekintenünk. A régire is, de az efféle tekintés igénye mai. Ma a szervezetek akkor hatékonyak, ha tudnak emberközpontúan is együttműködni, hiszen a problémák megoldásához szükséges felkészültség a személyiségekben van. Nem lehet hozzáférni e felkészültségekhez az ezt hordozó, emberekre való tekintés nélkül.

Ez a gondolat hatotta át a munkánkat, s az idő során eredeti küldetésünkre koncentrálva azt vettük észre, hogy a tudáskombináció szakértőivé váltunk, és sok szervezetnek éppen erre van szüksége.

Domschitz Mátyás

http://www.aquaria.hu/