A vezetéselmélet hőskora óta sok változás történt a szervezetek életében. Az utóbbi pár évtized legalapvetőbb változásait a szervezetekben felhalmozódott tudás generálja.

Összehasonlítok egy száz évvel ezelőtti szervezetet és egy mai mérnöki irodát.

A 100 évvel ezelőtti gyár – a klasszikus vezetés közege

1.-2. -3. A száz évvel ezelőtti gyárban a legfontosabb termelő eszköz a gép, amelyet a tulajdonos birtokol. E gépek a forgácsolni tudó munkások számára is fontosak, ám ezt - marxi terminológiával, - „életük újratermelésének anyagi eszközeit”  nem birtokolják.

A tudásszervezetek világában  önállóan kezdeményezően kell tudni dolgozni, ezért fontos tulajdonság a pozitív gondolkodás és a proaktivitás.

Nyuszika és a fűnyíró

Kezdem egy viccel: nyuszika kertjében megnőtt a fű, gondolta, le kéne vágni. Eszébe jut, hogy a farkasnak van fűnyírója, hát elkéri. Elindul, s arra gondol: lehet, hogy a farkas nem adja. Megy tovább, s gondolkodik:

- „Hát ez a farkas nem egy jószívű állat, és lehet, hogy nem adja.”

Ballag tovább, s egyre mérgesebb.

Kutatói motívumok - magamról

Domschitz Mátyás, szervezetkutató, kommunikációkutató, szervezetfejlesztő, tréner vagyok. Mintegy 25 éve foglalkozom valamiféle szervezetfejlesztéssel. Bár sok különbség van aközött, amit korábban neveztünk szervezetfejlesztésnek, és az között, amit most csinálunk, van benne folytonosság.

A szakmát, mint a legtöbb hazai szervezetfejlesztő, nem iskolában tanultam, hiszen nem volt ilyen iskola. Tanultuk a szakmát a gyakorlatban, gyakran esetlegesen.

A tudáskombináló munka világa – a hetedik világ 

Intelligens egységek együttműködő hálózata

 Új metaforával írható le a tudásgazdaságon alapuló termelésben egy újfajta vállalati kapcsolatrendszer, melynek lényege úgy foglalható össze, hogy az valójában intelligens egységek együttműködő hálózata, ami az együttműködő delfinek csoportjaihoz hasonlítható. Régen a vállalati növekedésről a „nagy hal megeszi a kis halat” törvényét tanultuk. Ez szerint a versenyhez egyre nagyobbnak kell lenni.