460 éve született Miguel de Cervantes

Négyszázhatvan éve, 1547. szeptember 29-én született Miguel de Cervantes spanyol költő, író, drámaíró.

Apja hányattatott sorsú orvos volt, aki családjával állandóan úton volt, fia ezért csak rendszertelen képzésben részesült. Madridban egy humanista iskolához csapódott, majd Itáliába utazott, ahol átfogó műveltségre tett szert. 1570-ben önkéntesként beállt a hadseregbe, a török tengeri terjeszkedést megállító lepantói csatában három lőtt sebet szerzett, egy örökre lebénította bal kezét. A csatára haláláig rendkívül büszkén emlékezett vissza, ezt tartotta élete legszebb napjának.

1573-ban a tuniszi hadjárat után hazafelé tartva kalózok fogságába esett, ötévnyi raboskodás és négy szökési kísérlet után sikerült csak nyomorgó családjának a váltságdíjat kifizetnie érte. Hazatérve nem méltányolták katonai érdemeit, így kisebb hivatali megbízásokat vállalt. Komédiákat és egy bukolikus pásztorregényt írt (La Galatea), és éppen csak a felszínen tudott maradni.

1584-ben feleségül vett egy nála 18 évvel fiatalabb, módos parasztlányt, gyermekük azonban nem született. Cervantesnek már volt egy lánya egy korábbi kalandjából, őt vették magukhoz házi cselédnek. Hat év után elhagyta feleségét, élete következő húsz évét reménytelenül viszontagságos körülmények között töltötte. Volt adóbehajtó, hivatalnok, kétszer börtönbe került pontatlan elszámolásai miatt, bankja csődbe ment.

1605-ben írta meg Az elmés nemes Don Quijote de La Mancha című regényének első részét, a másodikat 1615-re fejezte be. Az első modern regény páratlan sikert aratott, a "búsképű lovag" története Cervantes haláláig tizenhat kiadást ért meg. A két főszereplő: Don Quijote, a temérdek lovagregény olvasásától meghibbant vidéki hidalgó és fegyverhordozója, Sancho Panza azóta egyetemes szimbólummá növekedett. A lovagregényeket és pikareszkeket fricskázó alkotás hatása felmérhetetlen az irodalomban, a filmművészetben, a zenében és a képzőművészetben, a témának számtalan feldolgozása született.

Cervantes 1616. április 23-án halt meg Madridban, ugyanakkor, mint William Shakespeare. A valóságban azonban a Bárd halála másik napra esik, az eltérést a naptárreform magyarázza. A spanyolok már a Gergely-naptárt használták, a protestáns angolok azonban még ragaszkodtak a Julián-naptárhoz, Shakespeare halála a Gergely-naptár szerint május 3-ra esne. Az egybeesés miatt avatta az UNESCO április 23-át Nemzetközi Könyvnappá.