egy kedves tengerentúli ismerőstől kölcsönöztem:

"  Azt kérded ki az igazi, ki a valódi barát?

Az akinek megérted minden kimondott és hangnélküli szavát.
Kinek szemébe nezve meglátod minden apró baját,
Kit csendesen megvígasztalsz ha könny borítja arcát,
Ha ok nélkül bezárkozik,Te átmászod hallgatása falát.
Kinek villanásnyi mosolya,apró kis öröme elűzi minden bánatod,
S köztetek nincs olyan ,hogy alul múlod őt vagy túlszárnyalod.
Kinek látványa szívedet és lelkedet melengeti,
Kivel jó a csend szavát hallgatni,s együtt merengeni.