Tanulj meg mosolyogni!

A mosolyban mágikus erő rejlik.Amig az ember mosolyogni tud,addig képes a további harcra.És aki harcol,az győzhet is.

Elengedni valakit nem azt jelenti,hogy megszűnik a fájdalmad.
Amig szereted,fájni is fog a hiánya.Ez nem baj.Attól még elengedheted.
Sirva búcsúzunk egymástól,s ha igazi a szereteted,ez egy jó sirás.
Elválasztva lenni bárkitől is,akit szeretünk:fáj!Ha már nem fáj:nem is szeretjük.
Az elengedés nem azt jelenti,hogy az ember szive kihűl.Nem azt jelenti,hogy elfelejtem örökre.Nem közönyt jelent.
Az elengedés azt jelenti,hogy hagyom őt szabadon repülni,szállni,a maga útján-abban a biztos reményben,hogy visszatalál majd hozzám.De amig nincs itt,mindig hiányzik.És ez fáj!!!

Ne hagyd,hogy a tűz kialudjon benned.Egyik szikra pattanjon a másik után.Még a kételyek mocsarába is.Ne hagyd,hogy a lelkedbe élő hős elpusztuljon.A vágyak,melyekre életed magányos pillanataiban gondoltál,de soha nem érted el őket.Valóra válthatod a megálmodott sorsot.Mert létezik!Mert valóság!Mert lehetséges!És a tiéd!!!/Ayn Rand/

Vannak mesék,amik sosem érnek véget.Bennünk is,közöttünk is történnek tovább.
Vannak mesék,igen,vannak!
Vannak,amig csak gondolkozunk,amig hiszünk,amig remélünk,amig szeretünk.
Örök mesék.Éltető mesék.Az ember meséi.

Tudnál-e csendesen hozzám bújni,
Esténként kedvesen átölelni,
Hallgatni a madarak énekét,
Megcsodálni a fényt,s a naplementét?

Tunál-e esőben is nevetni,
Egy szúrós fenyőfát megölelni,
Élvezni a pillangók táncát,
Átélni két ember valós nászát?

Tudnál-e táncolni a gyönyörtől,
Könnyezve sirni az örömtől,
S kitárni felém a szivedet,
Hogy megsimogathassam a lelkedet?

Mondj IGENT,s akkor talán,a boldogság egyszer majd Rád talál,
Életed gyönyörű lesz,s csodás újjászületés a halál.

Tundál-e egy szempárból olvasni,
S benne egy csillagot meglátni,
Egy érintéseddel átadni,
Mit szavakkal nem tudsz elmondani?

Tudnál-e koldusnak kenyeret adni,
Alamizsnát ha kell,elfogani,
Tárgyat,s pénzt eszköznek tekinteni,
S a Földet ajkaddal érinteni?

Tudnál-e virágot nem letépni,
Szinét és illatát megérezni,
Szirmait boldogan megcsókolni,
Beteg állatot megsimogatni?

Mondj IGENT,s akkor talán,a boldogság egyszer majd Rád talál,
Életed gyönyörű lesz,s csodás újjászületés a halál.


Tudnál-e dalt halani viharban,
Melegedni  szivárványsugárban,
Meghallani csendben a sziv szavát,
Átélni a teremtést,mint egyetlen csodát?

Tudnál-e hallgatni,ha nem kérdeznek,
Nem sirni akkor,ha elfelednek,
Köszönni,ha nem köszönnek,
Tanulni abból ha megköveznek?

Tudnál-e sötétben fényt keresni,
Szavak és tárgyak nélkül szeretni,
Legyőzni izzó tűz parazsát,
Szeretni engem,Istent,s bárki mást?

Mondj IGENT,s akkor talán,a boldogság egyszer majd Rád talál,
Életed gyönyörű lesz,s csodás újjászületés a halál.