Kis türelmet...
Mysty Kata: Alkot_OK
Mohó vágy kúszik a szűrt fényen át
láthatatlan kincsért,
finom megigazulás fon babérkoszorút
a még nincs-ért.
Érzem esőcseppektől síró fák
friss leheletét,
sőt hallom, amint nevetésbe tör
a fürdőző nap
aranyzuhanya alatt, és kinyílva
ragyog fény rózsájától.
Ezért alkotok én…
A bőség láthatatlan kincsestárát az Isten törvényének való engedelmesség nyitja meg.” A Biblia azt mondja: „Az Úr áldása gazdagít meg…” (Példabeszédek 10:22).
11 éve | 1 hozzászólás
http://www.montazsmagazin.hu/iroklub/1889-ismerkedjuenk-meg-mysty-kataval-a-koeltvel
Levelezésből
Drága Évike! Örömmel fedeztem fel, hogy Mysty Katával igényes, kedves riportot készítettél, életútjának és költészetének bemutatásáról.Régről ismerősöm Kata a netlog oldalról. Csodálattal olvastam mindig a blogjában feltett verseit.Nagyon elismerem és szeretem költészetét.Kedves emlékem, hogy a Tövisek és rózsák csoport vezetőjeként sok versemet bemutatta.Nagyon örülök, hogy a Facebook-on a Batsányi- Cserhát-csoportban napi szinten olvashatom szépséges verseit.További sikeres alkotásokat kívánok .
Mysty Kata
Ha véget ér az élet
Ha véget ér az élet bennem,
elered majd, folyik könnyem;
kinyílik fenn élet könyvem;
földi létből égi kékbe,
megyek , futok messzeségbe'...
Lelkem libben cseppből-cseppbe,
megpihenek igaz csöndbe'
Selyemfonállal szőtt álmom,
várva vár a nyoszolyámon...
Égtengeri vízipókok
dús fodrokká öltögetik,
hullámszögekkel szögezik,
kötőtűjükre fölszedik,
póköltéssel kidíszítik.
Nem költői babér
Okkal és joggal megírt;
tollal gyúrt dalok...
mind azok, amit tőlem
láttok e lapon.
Nem költői babér,
ami ezért jár.
Parányi mosoly csupán,
mosoly a lélek útján!
Nem, nem tudhatom,
meddig bírja még kezem,
de amíg levegőt veszek,
sóhajaim elengedem.
Mysty Kata
11 éve | 0 hozzászólás
Mondom néktek: mi mindíg búcsuzunk.
Az éjtől reggel, a nappaltól este,
A színektől, ha szürke por belepte,
A csöndtől, mikor hang zavarta fel,
A hangtól, mikor csendbe halkul el,
Minden szótól, amit kimond a szánk,
Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett,
Minden képtől, mely belénk mélyedett,
Az álmainktól, mik nem teljesültek,
A lángjainktól, mik lassan kihűltek,
A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk,
A kemény rögtől, min megállt a lábunk.
11 éve | 0 hozzászólás
Vers
http://lira.kimte.hu/blog/t%C3%A9ged-%C5%91rizlek-m%C3%A9g-halhatatlans%C3%A1g
Blogjaim
http://ehenkorasz.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1195455
Verseim
http://napkorong.hu/news_cats.php?cat_id=1503
Verseim
http://www.poet.hu/szerzo/Mysty_Kata
Verses blogjaim
http://blogger.hu/post/list?blogid=141409
Mindenhol
https://www.facebook.com/Misztik
Kék madár - Mustármagvak - Wass Albert
http://www.blogger.com/home?pli=1
11 éve | 0 hozzászólás
11 éve | 1 hozzászólás
Mysty Kata:
Egy politika-falóhoz
Amíg a magyar
a magyar zsebében kotorász,
kemót csempész hazafinak,
a Rák terjed
tovább!
"Se ide, se oda
nem fütyül a madár..."
mert az már rég
csak egy halálmadár!
A Politika egy fa...
Piszkafa...
Nimfa, vagy tilalomfa?
Tiszafa, a hintaló fája...
és még van pofája!
Fapofája...
Mysty Kata
http://www.felesegek.hu/cikkek/belbecs-avagy-a-noi-lelek/sertodottseg/haragatyai-dormogesek_9858
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Mysty kata : Őszi -KÉK
11 éve | 0 hozzászólás
Címkék: táj-kép-őszi-kék