Vallomásra küldöm a szívemet néked,
Hangtalan szavakkal mesél szép meséket.
Lehunyt két szemedre én hozok majd álmot,
Olyan szépet, amit még senki sem látott,
Visszahozom néked, ami egyszer elment,
Jégvirágos esten bódult tavasz reggelt.
Vallomásra küldöm, ami szép és jó van,
Orgonavirágban, halk muzsikaszóban.
Neked adok mindent, ami szép van bennem,
Kezed bársonyára rácsókolom lelkem,
/:S hogyha szavad nincsen, akkor is megérted,
Van az úgy, hogy néha a szívek beszélnek.:/
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Kommentáld!