Sulyos egyéniség nagy tehetség volt !

Israel Kamakawiwo'ole (Oahu, Hawaii, 1959. május 20. – 1997. június 26.) amerikai zenész, énekes. Hawaii meghatározó zenész énekese volt, nagy hírnévre tett szert a mindig pozitív megnyilvánulásainak és gondolkodásmódjának köszönhetően.

Oahu szigetén született, a Kuakini kórházban. Honolulu Kaimuki nevű negyedében nőtt fel.

Zenei munkásságát, tisztán őslakos hawaii bennszülött származásából kifolyólag a hawaii függetlenség és szuverenitás irányította. 11 éves korában testvérével, Skippy-vel kezdett el zenélni, és később, miután tinédzserként elköltöztek Makahába, megalapították Makaha Sons of Ni'ihau nevű zenekarukat. 1982-ben testvére, Skippy 28 évesen meghalt szívrohamban. Ez, valamint édesanyja halála végigkísérte egész életében.

1982-ben, 23 évesen feleségül vette gyermekkori szerelmét, Marlene-t. Hamarosan megszületett gyermekük, Ceslieanne, „Wehi”.

1990-ben jelent meg első átütő sikerű szólóalbuma, melynek címe Ka'ano. 1993-ban jelent meg a Facing Future album, amely meghozta számára az igazi világhírnevet. Ezen az albumon található meg számos olyan zenei alkotás, amely a mai napig egyedülálló hangzásvilágával és előadásmódjával páratlan tehetségről tanúskodik:

• „Somewhere Over the Rainbow/What a Wonderful World”
• „Hawaiʻi 78”
• „White Sandy Beach of Hawaiʻi”
• „Maui Hawaiian Sup'pa Man”
• „Kaulana Kawaiha”

A „Somewhere Over the Rainbow/What a Wonderful World” számtalan filmnek és reklámnak volt már betétdala.

1995-ben két politikai ihletésű dalt adott elő: „ʻE Ala ʻE” és „Kaleohano”. 1996-ban jelent meg utolsó albuma, az N Dis Life, mely elnyerte az Év albuma címet

Számtalan elismerést és díjat kapott mind szülőföldjén, mind pedig világszerte. A legutolsó díjátadóra már el sem tudott menni, kórházi ágyából figyelte tévén keresztül. 38 éves korában, 1997. június 26-án 12:18 kor halt meg a túlsúly következtében kialakult légzőszervi elégtelenség miatt (343 kg volt). Ravatalát a parlament épületében állították fel, ahol az első napon több mint 20 000 ember rótta le tiszteletét. Ő volt a harmadik ember Hawaii történelmében, akit az a megtiszteltetés ért, hogy a parlament épülete adott helyet ravatalának, és az egyetlen, aki közülük nem politikus volt. (A másik két ember John A. Burns kormányzó, illetve Spark Matsunaga szenátor volt.)