Görögország , a szigetek országa.

Görögország területének csaknem egyötöde sziget. A Görögországba utazók hamar, már kora tavasszal élvezhetik az állandó napsütést, és csodálhatja a virágba boruló mandulafákat. Görögország évi 300 napon át napsütésben pompázik.

Görögország fővárosa Athén, pénzneme az Euró.

Görögország , Athén

Athén, Görögország fővárosa, páratlan hírét múltjának köszönheti. A város legjelentősebb emlékei a görög kultúra klasszikus korából, (i.e. V. századból) valóak. A mai Metropolisz az ókori elődjére épült, utcái nyüzsögnek, sohasem nyugszanak.

Görögország turizmusának jelentős részét az Athént látogatók teszik ki. Nem is csoda, hiszen az ókori kultúra maradványai feledhetetlen látnivalókat (Akropolisz, Agóra.), és élményeket biztosítanak az utazók számára. Kedvelt úti cél még Pireus kikötője, valamint Athén hangulatos elővárosai, úgy, mint Glyfada, Vouliagmeni és Varkiza. Athén kelet és nyugat tökéletes összhangja, telis tele neoklasszikus stílusban épül kúriákkal. Itt található a Parthenon. Lélegzetelállító látvány a márvány bűvös pompája.

A halhatatlan Parthenon mellett található az Erechtheion, melyet könnyű felismerni a Caryatidákról, és az ablakpárkány szüzeiről. Az Akropolisz déli lejtőjén található a Dionüszosz-színház, ahol az ókorban minden athéni állampolgár játszhatott a görög drámák kórusának tagjaként. A közeli Plaka szélén van az ókori Agóra, (piactér) ami az Athéni élet központja volt. Athénban található a Nemzeti Régészeti Múzeum, ahol csodálatos mükénéi kézműves tárgyak és látványos Santorini-szigetérol (Thira) származó minoszi freskók, és egyéb régiségek találhatóak.

Görögország , Meteora

A Thesszáliában lévő, hatalmas sziklacsúcsokon emelt Meteora kolostorok a Görögország legkülönösebb látványosságai.

Görögország , Peloponnészosz

Görögország déli részén található félsziget, mely változatos tájakban és sokszínű látványosságokban bővelkedik. Itt találhatóak Epidaurusz, Korinthosz és Mükéné ókori romjai. Kanyargó lankákon keresztül eljuthatunk Mystrasba mely az ókori Bizánc városa.

Görögország , Kikládok

A Kikládokon találhatóak Görögország legszebb szigetei, mint pl. Mükénosz, Santorini, Párosz Iosz, Andros, Kea, stb.

Görögország , Kréta

Görögország legnagyobb szigete Kréta területén található az egyik legcsodálatosabb minoszi emlék, Knosszosz palotája.

Görögország , Jón-szigetek

A Jón-szigeteket két nagyobb sziget alkotja: Korfu a csodálatosan szép vadvirágok és olajfák ültetvényekből kitűnő ciprusok lélegzetelállító látványával, talán a legszebb görög sziget.

Görögország , Mükénosz

Mükénosz lenyűgözően szép tengerparttal rendelkezik, kiválóan szervezett az éjszakai mulatásra alkalmas szórakozóhelyek összhangja.

Görögország , Szantorini

Szantorini sziget legnagyobb látványossága a kaldera, egy ma már víz alatti, kialudt kráter, mely valószínűleg minden idők legnagyobb vulkánkitörésének maradványa.

Görögország területének csaknem egyötöde valóban sziget. A sziklaszirtekkel együtt legalább 3000 van belőlük. A közel 1300 valódi szigetből mindössze 250 lakott.

Aki a Görög tengereken hajózik, a saját szemével láthatja, milyen sűrűn, egymáshoz közel van a számtalan sziget. A párából újabb, és újabb bukkan elő. Ezek láttán az embernek az az érzése támad, mintha ezek a szigetek egy-egy tengerbe süllyedt hegy csúcsai lennének. Valóban azok.

Repülőről bizonyos minták megfigyelhetőek: A délkeleti Thesszália, Évia, Androsz, Míkonosz és Náxosz szigetével folytatódik, Szamosz és Kósz, Khiosz és Rodosz a kis-ázsiai tengerparti hegység nyúlványai, a távoli Kréta, Kithiriával és Antikithiriával együtt a Peloponnészoszi hegyvonulat folytatása, Attika Himetosz tömbjének nyúlványa, pedig Kea, Kithosz, Szerifosz, Szifnosz és Milosz szigetlánca.

A Peloponészosi Szigeteken

Athén és Olimpia két jól ismert név, amely szorosan összefügg Görögország történelmével. Athén Periklész városa, ahol az ókor szelleme a tetőfokára ért. Olimpia, pedig az olimpiai játékok szülőföldje a Peloponnészoszi-félsziget nyugati részén, ahol a Görög őslakos törzsek négyévente összegyűltek békés viadalaikra.

Az út Athénból Olimpiáig elvezet bennünket többek között a 19. századba, a modern Hellász születésének idejébe, amikor a történelem során először jött létre a Görög nemzeti állam.

A part menti út szorosan Attika gyönyörű szikláinak tövében halad, újabb, és újabb perspektívából láthatjuk a csillogó Szaronikosz-öblöt, és Szalamisz szigetét, melynek partjainál Kr. e. 480-ban az athéniak megsemmisítő csapást mértek a perzsa hajóhadra.

Egy óra utazással érünk el a Korinthoszi-csatornához. Egy keskeny híd, köti össze a görög szárazföldet Peloponnészosszal, amely Görögország legnagyobb szigete. A part menti autópályáról leágazó út az Argoliszon dús olaj, és citrus fákkal szegélyezett ligetben halad el Mükéné -a legendás- Agamemnón, Oresztész, Elektra városa felé. A mintegy 3500 éves királyi város romjai, a robosztus falak, a kupolasírok, és a híres oroszlános kapu idézik a dicsőséges múltat.

Következő állomás Navplion, a Peloponnészoszi kikötőváros, mely szintén a görög történelem színhelye. Az elmúlt évezredekben számtalanszor ostromolták meg, néhányszor el is foglalták. Ezekről a csatákról tanúskodik a fennmaradt erődök sokasága. Navplion egy ideig az új görög nemzeti állam fővárosa is volt. A város lakói méltán állítják, hogy Görögország egyik legszebb városa.

Navplionból az út Argoszon át vezet a hegyekbe szerpentinen a meredek Kteniasz-hegységben Tripoliszba. Gyönyörű vidék ez. Árkádia néhol csupasz, ám jobbára erdővel borított, sziklás hegyek között az út egy gyönyörű völgybe vezet. Ezt a völgyet az Alfiosz folyó évmilliók alatt vájta ki Peloponnészosz nyugati vidékén.

Kétórás út után elérjük Olimpiát, a görög szent helyet, mely hatalmas békét, és harmóniát áraszt. Nikosz Kazantzakisz így vélekedett Olimpiáról: " Nincs Görögországnak mégegy tája, amely ennyi bájjal, ilyen állhatatosan figyelmeztetne a békére.".

Természeti viszonyok:

Görögország arculatát elsősorban a tenger határozza meg. Az ország egyetlen helysége sincs 140 kilométernél távolabb a tengertől, sőt a Peloponnészoszi -félszigeten a legnagyobb távolság 50 km.

A görög táj másik jellemzője a hegység. Az ország területének nagyobbik része hegyvidék. A számos, általában sziklás félsziget, a mély öblök, és a rengeteg sziget miatt a tengerpart hossza több mint 15 000 km. Az ország nyugati részében húzódnak a Dínári-Hellén-hegység láncai, és itt terül el a Jón-tenger is. A hegyrendszer dél felé folytatódik Peloponnészosz félszigetén. Peloponnészosz jellegzetességét a félsziget közepén fekvő felföld, Árkádia adja, mely délnek, és keletnek hosszú, a tengerbe nyúló hátságokban folytatódik.

Peloponnészosz hegygerincei Krétán, és a Déli-Szaparádokon át a kis-ázsiai szárazföld felé folytatódnak. Krétán (mely Görögország legnagyobb szigete) három jelentősebb hegység van, a Levka Óri, Idhi Órosz, és Dhikti Órosz.

Görögország keleti, és északkeleti vidékének kristályos hegységei között számos medence található. Makedóniában a hatalmas Khalkidiké-félsziget újjakra jellemző nyúlványai különösen jellegzetesek. Itt -a keleti földnyelven - található Athosz hegye.

Forrás: http://utazas.termekterkep.hu