URAM,HOZZÁD VÁGYOM

Mit keresek én ezen a földön?

nincs itt semmi ami ideköt.

Nincsen senki aki marasztalna,

szivem vergődik itt a fájdalmak közt.

Vágyom Uram,hozzád menni innét,

nincs itt hazám,nincs polgárjogom,

szeretnék már megpihenni nállad,

ott szeretnék lenni jobbodon.

Jövevény és idegen vagyok itt,

nem ez nékem már az otthonom,

ott a hazám s polgárjogom nékem

ahol vár énreám Jézusom.

Végy magadhoz mihamarabb engem,

ne hagyj itten fájdalmak között,

Néked zengjek Dicséretet ott fent,

s örüljek az angyalok között.

Várom Uram,olyan nagyon várom,

amikor Te,szólitsz engemet.

Nagy örömmel szaladok én Hozzád

hogy bekötözd földi sebemet.

S ha Uram,még itt tartassz e földön,

mert még van számomra óhajod,

én alázattal megteszem mit akarsz,

mert az is Hozzád még közelebb von.

Tudom Uram,nem messze van a nap

amikor Te elviszel innét,

de,addig is,örömmel éneklem:

hü hozzám az Ur,mindörökké.

Vállalom a kint s a szenvedéseket,

örömmel hordom keresztemet,

mert az ut már Uram felé fénylik,

s az ölébe hajthatom le fáradt fejemet.

Int felém és áldott két kezével

bekötözi vérző sebemet,

és én,akkoz hálaképpen Neki

éneklem az öröm éneket.