VIGYED AZ ÖRÖMHIRT

Örüljetek!Örömöt hirdetek,

az embereknek Megváltó született.

Nem szálóba sem fényes palotában,

Betlehemben egy kis istálóban.

Nem volt párna,vagy paplan takarója,

ajászolba szalma volt az ágya.

Nem csilogott fényes karácsonyfa,

barmok között volt neki lakása.

De volt mégis mi fényesen ragyogott,

egy csillag,mely a pásztoroknak utat mutatott.

Mutatta az utat,hogy merre menjenek

Betlehembe hol a Megváltó született.

          A GYŐZTES OLDALÁN

A Győztes oldalán van örök hazám,

csak az Ő oldalán vár a koronám.

Ő Vele,én mindent legyőzhetek,

nem állit meg senki hogy az Övé legyek!

Csak a Győztes oldalán van örök életem,

csakis Benne hiszek,és reménykedem,

Ő az én Pásztorom Ki engem elvezet,

az örök Kánaánba felvisz engemet.

A Győztes oldalán,hüséget esküszök,

amit értem tett Ő,mindent köszönök.

Tudom hogy Benne mindig bizhatok,

nem félek ha jönnek a gondok és bajok.

     MÉG NYITVA A KEGYELEM AJTAJA!

Kinyillik majd egyszer a Menynek kapuja,

de sok megtért bünös bemehet oda,

szeretettel vár majd Jézus odafönt

minden megtért bünöst,ki Jézushoz jön!

Zeng a hárfa és a trombiták harsognak,

ha egy bünös lélek,megtér Jézushoz.

Szeretettel várja,karját kitárja

mint szerető apa ki gyermekét várja.

Észlelted-e már te is ez örömet,

milyen jó érzés,ha Jézushoz jöhetsz?

Hogyha nem,hát siess,ne késs sokat,

mert bezárul az ajtó,s Jézus nem fogad!

     ISTEN TULÁRADÓ KEGYELME

Mikor reménytelen volt az életem,

megtalált az Ur.

Azóta is fogja a kezem fáradhatatlanul,

Vezeti életem,formálja a szivem,

azóta Ő Benne telik örömem.

Ha gyenge voltam,Ő erőt adott,

a szivemből ki irtotta a haragot,

béke és biztonság érzése költözött helyébe,

olyan nagy volt hozzám Istennek kegyelme

Gondoskodását,azóta is érzi a szivem,

áldásait,ontja rám bőven,

felkarolta gyarló életem,

pedig mind ezt én nem érdemeltem.

             AMIG ÉL AZ EMBER

Amig él az ember,addig kell szeressed,

mert ha föld takarja,hiába szereted.

Hiába siratod,hiába a fájdalom,

az elmulasztott éveket,vissza nem hozhatod!

Ha virágot viszel,vigyél amig látja,

ne amikor késő,mikor hant takarja,

addig tiszteld amig megteheted,

ne amikor kérdésedre nem jön felelet.

Akkor már késő lessz,vissza nem hozhatod,

sirjára már csakis a virágot hordhatod!             

                          MI LENNE HA.........

Fent a hegyen,felhők között jártam,

a felhőkön taposott a lábam.

Nagyon sokat gondolkodtam rajta,

mi lenne ha...az egyik felkapna,

és elvinne fel a magass égbe

és letenne Istenem elébe?

Ott álnék én itéletre várva

s várnám mit dönt felőllem az Atya.

Vajon,megértem-e a koronára?

Vagy vár reám a mélységnek pokla?

Itt a földön mindent megtettem-e?

Hogy koronát kapjak a fejemre?

Vagy még,vannak hiányosságaim?