Születésnapomra

62 éves lettem én -

"meglepetés e költemény"

        ejnye

        bejnye

ajándék, mely csekélyen

e konyha egyik szegleten

        nekem

        nekem.

   62 évem hova lett

   s a sok évi kereset.

         Hová,

         hová?

Lettem volna óvónő

vagy tanítóként egy kitűnő

         sekély

         remény.

  De nem lettem, mert egyetlen

  célért tettem az életem

         mindent

         oda.

Az élet tán kárpótolt mindenért

a sok gyógyított emberért,

        adott,

         vívott,

velem, harcolt ellenem.

Felidézem az elmúlt éveket,

          szépét,

          nehezét.

  Nehéz lépni e földtekén,

  menni, haladni örökkén

           bajok

           s gondok.

Ha eljön az az idő  majd,

megszépít , elvisz minden bajt

            nehéz

            remény.

   Akkor, azon a szép napon

   repülök, szállok egy csillagon

             boldog

             boldog!