Vadászat

Letépem a ruhádat,

Ha megtalállak,

Több napja nem látlak,

Érzelmeim rád vadásznak,

Mint egy magányos farkas,

A zsákmányra.

Édes húsodba vájom fogaim,

A vértől megvadulva,

Elégítem ki a vágyaim,

Csókolom, csókolom, őrülten a szádat,

A vadász ösztönöknek nincsenek határai,

Az illatod felébresztette álmaim.

De mikor rám mosolyognak a szemeid,

A vérengző farkasból, szelíd bárány válik,

Elérzékenyülve, gyengéden csókolok a nyakadba,

Ahova ragadozóként, harapni akartam,

Halkan annyit mondok,

Kedvesem, a Tied vagyok!

Bajnok Gábor