Mit várhatnék attól kinek szíve nincsen? Mire vágyakozzam ha lelke halott éppen? Mit kérdezhetnék én a naptól s holdsugártól, Mikor zord,hideg-rideg,a messze-messze távol.
Élve eltemetve nem élhet a lélek, Hisz virágos tavasszal a természet is éled. Mikor mennyeknek kapuja ismét kitárulkozik, Egekben lénye,lelkével ujjongva találkozik.
De ki tudja,akkor én már merre járok, S megélem-e újból a mennybéli boldogságot? Vagy éppen sötét éjeknek álmait élem, S nem hiszek már a varázsban,sem a mennyei mesében.
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Kapcsolódó cikkek:
Boldog Születésnapot.
Szép emlék.
Unoka testvérünkre rátaláltam akit soha nem láttunk.
Eperfa