A frigyláda a szent láda, melyet a szentírás elbeszélése szerint (Móz. II. 25, 10-22, 37, 1-9) Mózes a pusztában készített. E leírás szerint akácfából készült, kivül és belül arannyal volt bevonva, fedelén pedig, amely egészen aranyból való volt, két kerub nyugodott. Benne őrizték a két kőtáblát, amelyre a Tízparancsolat volt felírva, emlékeztetőül mannát és Áron kivirágzott vesszejét tették bele. A bírák korában Silóban állott. Éli főpap idejében, amikor ennek fiai a filiszteusok elleni háború alkalmával a nép kívánságára a frigyládát a táborba vitték, az izraelitákat Ebenhaezernél megverték és a frigyláda a filiszteusok hatalmába került. Ezek Asdódban, a Dágon istenség templomában állították fel azt, de miután dögvész ütött ki köztük, ezt a frigyládán székelő istenség haragjából származtatták és a frigyládát Béth Semesbe az izraelitáknak visszaküldték (Sám. I. 4. 5. 5.). Bęth Semesből Kirjath Jearimba és Giboába került, míg végre Dávid király Jeruzsálembe vitette, ahol annak első elpusztíttatásáig maradt. A Makkabaeusok II. könyvének elbeszélése szerint Jeremiás még az első templom elpusztulása előtt elrejtette. A frigyládát az izraeliták mindig az Isten jelenléte tanúságának tekintették és a szentély („Szentek Szentje”) legbelsejében őrizték, ahová a főpapnak is csak egyszer egy esztendőben volt szabad belépnie.

Hol van a frigyláda?

A Biblia egyik nagy rejtélye, hogy mi lett a frigyláda sorsa. Nem tudni, hogy merre van – ha megvan egyáltalán. Az Ószövetségben az utolsó történelmi említés 2600 évvel ezelőttre, Jósiás király idejére vonatkozik, aki arra intette a lévita papokat, hogy "helyheztessétek a szent ládát a házba, amelyet készített volt Salamon a Dávid fia, az Izrael királya, nem kell most a vállatokon hordoznotok" (2 Krónika 35,3).
Ezt követően a frigyláda eltűnik a színről; amikor mintegy hetven évvel később Nabukodonozor babilóni király elfoglalja Jeruzsálemet, és kifosztja a Templomot, már nem szerepel a részletes hadizsákmányjegyzékben. A zsidó hagyomány általában úgy tartja, hogy a próféták által előre jelzett pusztulás elől a papok a frigyládát a Templom-hegy mélyében fekvő titkos járatok és kamrák egyikébe rejtették, és ott van a mai napig. Bár történtek próbálkozások az elmúlt évtizedekben e járatok feltérképezésére, azok nem szolgáltattak egyértelm? bizonyítékot. 1981-ben Slomo Goren főrabbi a Siratófal föld alatti részén kutatva felfedezte a hajdani salamoni templom egyik bejáratát, amely a feltételezések szerint egyenesen a szentély bejáratához vezetett. Mivel a befalazott kapu mögül a kutatók vízszivárgást észleltek, ezért megpróbáltak tovább ásni. Egy befalazott kamráig jutottak el, amikor az ásatások híre eljutott a hegy felügyele-tét ellátó muszlim hatóság fülébe, akik felháborodottan tiltakoztak a mecsetek "aláásása" miatt. Bár utólag a feltárt járatot befalazták, Goren rabbi később azt állította, hogy meggyőződtek arról: a titkos kamra a Templom eredeti kincseit, köztük a frigyládát rejti.
Mások úgy gondolják, hogy a láda valahol Jeruzsálemen kívül található. Egy apokrif irat, a Makkabeusok második könyve azt írja, hogy Jeremiás próféta Jósiás király halála után úgy rendelkezett, hogy a papok vigyék a frigyládát a Nébó-hegyre, "ahonnan Mózes meglátta Isten dicsőségét", és rejtsék el ott egy lepecsételt üregbe. Többen kutattak is a jordániai helyszínen, de nem sikerült a frigyládára utaló nyomot találniuk. 1981-ben egy amerikai kincsvadász, Tom Crotser szenzációként bejelentette, hogy egy ládát ábrázoló sziklarajzot talált, azonban erről hamarosan kiderült, hogy néhány hónappal korábban készült hamisítvány. Egy másik amerikai, Vendyl Jones a Jordán másik partján, a Holt-tenger közelében, Jerikónál kereste a ládát. Jones azzal keltett nemzetközi feltűnést, hogy azt állította: ő adta az ötletet Spielberg számára hőse, Indy megformálásához. A frigyládát azonban – a filmbeli régészprofesszorral szemben, aki Egyiptomban, a Lelkek kamrájának mélyén bukkan a híres tárgy nyomára – nem sikerült megtalálnia.
A szintén apokrif Ezsdrás második könyve ezzel szemben arról ír, hogy a frigyláda elpusztult, amikor a babiloniak elfoglalták Jeruzsálemet, míg a már idézett Graham Hancock könyve azt az elméletet vallja, hogy a láda Etiópiában van, egy Akszum nevű városban. A helyszínen kutatva megbizonyosodott arról, hogy a városban valóban őriznek egy ládaszerű tárgyat, amelyről úgy tartják, hogy Salamonnak Séba hercegnőtől származó fia, az etióp Menelik király vitte magával Jeruzsálemből. Hancock szerint az etióp nyomot már a frigyláda után szorgosan kutató templomos lovagok is vizsgálták. Arra azonban, hogy az Akszumban szigorúan őrzött tárgy valóban az eredeti frigyláda lenne, a brit újságíró nem tudott egyértelmű bizonyítékot szerezni.
A kérdés továbbra is nyitott, miközben növekszik a frigyláda iránti érdeklődés zsidók és keresztények, ezoterikus érdeklődés, vagy egyszerűen kalandvágyó kutatók és történészek között egyaránt. Jeremiás a messiási aranykorra utalva azt írta: az "Úr szövetségének ládája… nem jut senkinek eszébe, nem is emlékeznek meg róla és nem is veszik számba, és el sem készítik többé." Ez még nem az a kor.

1. Itt lehetett a Szentek Szentje. A frigyláda rejtekhelye a rabbinikus hagyomány szerint ez alatt a pont alatt van, mélyen a hegy belsejében
2. A Fa Termének körülbelüli helye a Jézus korabeli templomban. A papok emlékezete szerint itt nyílt a bejárata annak az eltömött, "mély és kanyargós" folyosónak, amely a frigyláda rejtekhelyére vezet.