"Ha elszakítanak tőlünk valakit, akit szeretünk, úgy adhatunk neki hosszú életet, ha a szeretetünk sosem szűnik. A házak leégnek, az emberek meghalnak, de az igazi szeretet örökké tart."

Efraim Staub: 

Ha sírni fogsz

Ha sírni fogsz, majd sírok én is

a könnyeket le nem tagadhatom.

Gondod, bánatod enyém is.

a ha majd nevetsz, nevetek én is

bár nem nevetnék, ámde mégis

Veled nevetek.

És, ha elhagysz, elhagylak én is,

ha sírsz utánam,

majd sírok én is.

AZ ÉLET LEGSZEBB PILLANATAI



1. Hogy szerelmes leszel;
2. Addig nevetsz, amíg megfájdul a hasad;
3. Amikor nem találsz egy rakás számlát, amikor visszatérsz a vakációról;
4. Amikor olyan helyre mész, ahol gyönyörű a táj;
5. Amikor kedven dallamodat hallgatod a rádióban;
6. Amikor az esőt hallgatva alszol el
7. Amikor kilépsz a tus alól és meleg törülközőbe csavarod magad;
8. Amikor sikerül az utolsó vizsgád;
9. Amikor részt veszel egy érdekes beszélgetésben;

10. Pénzt találsz egy nadrágban, amit régóta nem hordtál;
11.

Élt egyszer egy sündisznó aki mindenkivel csak morgott, mindennel elégedetlen volt, és még ha 
jó szándékkal közeledtek hozzá, akkor is tüskés gombóccá gömbölyödött, 
csak úgy meredeztek kifelé a tüskéi. Nem is közeledett hát hozzá senki 
jó szándékkal sündisznó-emlékezet óta. Az erdő állatai már nem is 
tudták, honnan olyan biztosak benne, hogy a sündisznóhoz nem érdemes jó 
szándékkal közeledni. Egyszerűen csak biztosak voltak benne. Egymás 
között csak morogtak rá, és ha néha mégis szóba elegyedtek vele, 
legfeljebb csak az időjárásról folyt a kurta társalgás.

Ahol összeérnek a sínek... | 
Ott ültem a vonatsíneken,vártam....az egyetlen megoldást.Nem az jött...amit vártam.Egy 
kisfiú közeledett felém a sínek között.Csak képzelődöm,gondoltam,és 
tovább bámultam a talpfák közé szórt köveket.-Mit csinálsz itt? 
szőke hajú,ötéves forma kisfiú 
állt előttem.Nagy barna szemeivel a tekintetemet fürkészte.Éreztem,hogy 
olvas benne hogy most olvassa ki belőle az elmúlt éveket.Elfordultam,nem akartam,hogy lássa. 
-Ezen a vonalon nem jár vonat.-mondta.-Honnan?....tudod..miért..-Honnan tudom, miért vagy itt?Ismerlek, ugyanúgy,mint önmagadat ..ismerlek már több évtizede...

"Egy nap a paraszt szamara beleesett a kútba. Az állat órákon át 
szánalmasan bőgött, miközben a paraszt megpróbált rájönni, mit is 
tehetne.Végül úgy döntött, hogy az állat már öreg és a kutat úgyis ideje már 
betemetni; nem éri meg kihúzni az öreg szamarat. Áthívta a szomszédait, 
hogy segítsenek. Mindegyik lapátot fogott és elkezdtek földet lapátolni 
a kútba.A szamár megértette, mi történik és először rémisztően üvöltött. Aztán, 
mindenki csodálatára, megnyugodott.