Úgy kerülgetjük a forró kását

Hogy lehetőleg mások ne lássák

Szégyelljük, hogy iszonyún kívánjuk

S félünk, ha mohón befaljuk, utána kihányjuk

Az érzelem manapság nem divat

Mert az a testre, s lélekre kihat

És akit elér a behatás, utána jön a fránya kihatás

Hathatós gyógyszer erre nincs

Pedig ha lenne, az volna ám a kincs

Aztán, mire a kása is kihűl

A kerülgetés vágya is elül

Arcunkra egy fura grimasz kiül

S üresség marad csak itt belül