Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

A gomolygó korom bennem

Fényözönné omlott

Mikor a te gyöngyöt hullató kezed

 először hozzám ért

 

Azóta az égből is szirmok hullanak

Melyek elporhadnak az ajkamon

Mert én túlvilági tűztől égek

És az árva lángokat kioltom

 

De megfonjuk a koszorúnk

Legyen a reszkető csend a tanunk

Majd a tó vizén elengedjük

Örvények útján,üres partra találunk

 

Neked a Hold sugara is 

Mosolyként aranyozza az arcod

Mert nincs múltad vagy jövőd

Átadtad magad az Életnek

 

Engem a Nap elgyöngit

Visszavágyom a mélybe

Emlékek holt üregébe

Mert én átadtam magam a Végtelennek

Címkék: alteregó költészet szabadvers szerelem sötétség univerzumok

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Régebbi bejegyzések

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu