Kis türelmet...
Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu
A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.
Elfelejtettem a jelszavam
Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:
Regisztráció »
1 éve | 0 hozzászólás
A gomolygó korom bennem
Fényözönné omlott
Mikor a te gyöngyöt hullató kezed
először hozzám ért
Azóta az égből is szirmok hullanak
Melyek elporhadnak az ajkamon
Mert én túlvilági tűztől égek
És az árva lángokat kioltom
De megfonjuk a koszorúnk
Legyen a reszkető csend a tanunk
Majd a tó vizén elengedjük
Örvények útján,üres partra találunk
Neked a Hold sugara is
Mosolyként aranyozza az arcod
Mert nincs múltad vagy jövőd
Átadtad magad az Életnek
Engem a Nap elgyöngit
Visszavágyom a mélybe
Emlékek holt üregébe
Mert én átadtam magam a Végtelennek
Címkék: alteregó költészet szabadvers szerelem sötétség univerzumok
Tovább
Blogokban Mindenben
alteregó költészet szabadvers szerelem sötétség univerzumok
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Tövis koszorú
1 éve | 0 hozzászólás
A gomolygó korom bennem
Fényözönné omlott
Mikor a te gyöngyöt hullató kezed
először hozzám ért
Azóta az égből is szirmok hullanak
Melyek elporhadnak az ajkamon
Mert én túlvilági tűztől égek
És az árva lángokat kioltom
De megfonjuk a koszorúnk
Legyen a reszkető csend a tanunk
Majd a tó vizén elengedjük
Örvények útján,üres partra találunk
Neked a Hold sugara is
Mosolyként aranyozza az arcod
Mert nincs múltad vagy jövőd
Átadtad magad az Életnek
Engem a Nap elgyöngit
Visszavágyom a mélybe
Emlékek holt üregébe
Mert én átadtam magam a Végtelennek
Címkék: alteregó költészet szabadvers szerelem sötétség univerzumok
Tovább