Csak ültem ott és néztem ki a fejemből, nah nem is inkább őt néztem.
 Ahogyan az ajkain felvillan egy egy mosoly szikra,
és mintha kicsit az arca is elpirulna,
tekintete pedig röpke pillanatig rám villanna.
Játszik velem, folyton csak játszik.
Angyal szárnyai vannak, közben démon szarvak nőnek a fején.
Valami szomorú, ideges bizsergető érzés járja át a testemet,
megállapodván a hasamban, valahol gyomor tájékon.
 Hihetetlen, kissé hányingert keltő fura dolog bújt el az alhasamban.
 Mintha ezer hernyó kelne táncra, hogy pillangóvá váljon.
 Megállítanám, ha tudnám hogyan is kéne.
 Lelőném őket, hogy ő ne vegye észre.
 Hiszen csak játszik, a szíve bizony másra pályázik....
De már késő, észre vette,
 és a szikra köztünk tűz táncba kezdett.
Kérdem én, ha csak játszik,
 és szíve másra pályázik
 akkor velem csókcsatákba miért vágyik???

Ha szeretnétek tőlem még olvasni ehez hasonló írást akkor kattintsatok a http://killdareroad111.blogspot.hu/ -ra :)