Kis türelmet...
15 éve | 0 hozzászólás
Szeretem a csendet,ahogy kúszik a falakon,
s ahogy nézzük egymást,túl a messzi szavakon,
mert többet ér e pillanat,mint bármely vallomás,
az öröklétbe burkolt minket,s nem számít semmi más.
Nem mozdulnak a fák,és némák a templomok,
alszanak a poros utcák,és alszanak az angyalok,
s ahogy betakar minket sóhajával a borongós őszi szél,
nézem szemed csillogását,ahogy rólad mesél.
Talán látsz bennem valamit,amit senki más,
talán ezért követsz folyton,mint egy el-eltűnő látomás.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Pál Tamás - Mondd, mit vársz
15 éve | 1 hozzászólás
Eljöttem könnyű szívvel én,
Velem jött árnyékként a remény.
Nem hittem, hogy tényleg mindez jár,
Mégis fáj, ahogy elmúlt, s nem jön vissza már.
Emlékezz rám, hisz nem volt rég,
Küzdöttem érted és magamért.
Egyszer csak minden jéggé hűlt,
Szívemből az a csend lop egy percnyi néma űrt.
Refr.: Ami rég volt, elmúlt, és már nem is fáj,
Lehet, várnom kéne, de nem bírom már.
Mondd, mit vársz, mondd, mit kérsz,
Ugye nem csak ennyit ért
Az őrült vágy, az érintés, ami mindig elkísért.
Címkék: vers
Utolsó hozzászólás
Tovább