Standovár Ágota

széltánc

nézd ahogy a tó tükrén lágyan ring a kis ladik

esőcseppek táncában búcsút int a nádas is

nézz csak nézz te szem láss át opálos fátyladon

és nevess és táncolj úgy szaporázd te két remegő láb

ahogy a szél susog s a nyár után legyint

de te ne félj nem múlhat el a vágy

ott zsong neked muzsikál

a kar távolodik már úgy fáj

mégis téged akar társnak e bálba

fejét öledbe hajtva hálna át egy más világba

ahol ellágyul a dum-dum is

és nem kényszerből löki ütemét a test

ne sírj csak a tiéd ez az őszi est

hát táncolj táncold át az éjszakát

ringjon a csípőd körbe csak körbe ritmusra

old és szorít minden izom csak táncolj

ne hidd el hogy fáj hiába fujtat és zihál

nem változhatott tűpárnává tüdőd

még nem ért el a tél hát szaporázd

ha feszültséget old nem a jég rian és sikolt

nézd csak az a kis ladik ring a part felé megint

és a nádas rejtekén kiköt bár a szél a nyártól

már az ősz felé szökött és tarkába öltöztek a fák

te csak ölelj borzongj táncold át az éjszakát

József Attila Amit szívedbe rejtesz

Amit szívedbe rejtesz,

szemednek tárd ki azt;

amit szemeddel sejtesz,

szíveddel várd ki azt.

A szerelembe -- mondják --

belehal, aki él.

De úgy kell a boldogság,

mint egy falat kenyér.

S aki él, mind-mind gyermek

és anyaölbe vágy.

Ölnek, ha nem ölelnek --

a harctér nászi ágy.

Légy, mint a Nyolcvan Éves,

akit pusztítanak a növekvők

s míg vérez, nemz millió fiat.

Már nincs benned

a régen talpadba tört tövis.

És most szívedből

szépen kihull halálod is.

Amit szemeddel sejtesz,

kezeddel fogd meg azt.

Akit szívedbe rejtesz,

öld, vagy csókold meg azt!

Thalis Silvenier: Szép álmokat!

Valahol, távol a való világon,

Messzi túl a Képzelet-Határon,

Van egy egészen piciny ország.

Az a hely, ahol az álmokat írják.

A szép álmokat szákokba varrják,

S aztán kis manók mind széjjelhordják.

Viszik a világ minden részére,

S belehintik az élők szemébe.

Egy álommanó hozzád is elért.

Leteszi zsákját, bedugja kezét

És belemarkol a tündérporba,

Hogy a csillámot szemedbe szórja.

Csipetnyi manó, vajon hol lehet?

Nem látod őt, de hallod, hogy nevet.

Óvatosan homlokodra lépked,

S arcod simogatja. Ugye érzed?

Kicsiny manó, tenyerét kinyitja,

S az álomport szemeidbe szórja.

Mosolyogva nézi, amint lehunyod őket,

És füledbe súgja: Álmodj szépeket! 

Standovár Ágota: Kereszt

"Kelj föl, egyél, mert nagy út vár rád!" -

  1kiKrályok könyve 19,7

Ma nyeljed el a hangot, add a két kezed

Ma hívd párbajra sorsod, köpd a könnyeket

Ma dacolj a jövőddel, csapd be a kaput

Ma pörgesd a kereket, és időd visszafut

Ma legyél gyerek újra, rettegd a halált

Ma fogd a szoknya szélét, öleld a babát

Ma hidd, hogy biztonsággal emel fel a kar

Ma tudd, hogy nem kell félned, rosszat nem akar

Ma hagyd, hogy elringasson az elsuttogott szó

Ma vigasztaljon a fény, ki elment, annak jó

Ma fogadd be a mesét, van egy más világ

Ma ne tagadd meg hited, Isten figyel rád

Ma ne gondoljál másra, csak arra, hogy szeretsz

Ma bízzál a fiúban, érezz, beléd fájdult a kereszt

Csak szeliden Csak, szeliden szólj.. Csak szelíden szólj

Ha velem beszélsz Hangod halk legyen

Mint amikor a sírás fojtogat

Vagy amikor egy gyermek kéreget

Vagy amikor a miatyánk alatt

Ahogyan a hangod megremeg

Vagy ahogy egy könny csillan elő szemeden

Szelíden szólj, csak szelíden

Ha hozzám beszélsz

Ha van hozzám szavad Szelíd legyél, mint a pirkadat

Mi télutón dereng a hegy felettkissé a felleget

S remegve, mint első szeretőt Szelíden öleli a hegytetőt

S aztán némán átfesti a tájat

Kell, hogy legyen egy kis alázat Benned,

ha tudod, hogy varázslat

Elfogadás és kis büszkeség, igen,

Szeretettel szólj, és szelíden.

A gyarlóság konok berkeiben

Hinni mindig az emberiben

Angyalként szólj, s csak szelíden.

Remenyik Sándor: Akarom..

Akarom: fontos ne legyek magamnak,

A végtelen falban legyek egy tégla,

Lépcső, min felhalad valaki más,

Ekevas, mely mélyen a földbe ás,

Ám a kalász nem az ő érdeme.

Legyek a szél, mely hordja a magot,

De szirmát ki nem bontja a virágnak,

S az emberek, mikor a mezőn járnak,

A virágban hadd gyönyörködjenek.

Legyek a kendő, mely könnyet töröl,

Legyek a csend, mely mindíg enyhet ad.

A kéz legyek, mely váltig simogat,

Legyek, s ne tudjam soha, hogy vagyok.

Legyek a fáradt pillákon az álom.

Legyek a délibáb, mely megjelen

És nem kérdi, hogy nézik-e vagy sem,

Legyek a délibáb a rónaságon.

Legyek a vén föld fekete szívéből

Egy mély sóhajtás fel a magas égig,

Legyek a drót, min üzenet megy végig

És cseréljenek ki, ha elszakadtam.

Sok lélek alatt legyek a tutaj,

Egyszerű, durván összerótt ladik,

Mit tengerbe visznek mély folyók.

Legyek a hegedű, mely végtelenbe sír,

Míg le nem teszi a művész a vonót.

Fésüs Éva: Lényeg

A LÉNYEG A szépben az a legszebb,

ami leírhatatlan, a vallomásban az,

ami kimondhatatlan,

csókban a búcsúzás vagy nyíló szerelem,

egyetlen csillagban a végtelen.

Levélhullásban erdők bánata,

bújócskás völgy ölében a haza,

vetésben remény, moccanás a magban,

kottasorokban rabul ejtett dallam,

két összekulcsolt kézben az ima,

emekművekben a harmónia,

részekben álma az egésznek,

és mindenben a lényeg,

a rejtőzködő, ami sosem látszik,

de a lélekhez szelídült anyagban tündöklőn ott sugárzik.

Remwnyik Sándor: Kétféle fájdalom

Én nem bánom a pőröly zuhanását,

Ha reá, mint a gránit, felelek,

Úgy felelek, hogy szikrákat vetek,

Szikrákat, mik lelkemből az égig Szökkennek - és

aztán ottmaradnak,

Elmúlhatatlan fényű csillagoknak.

Én nem rettegek kegyetlen kezétől

A megtermékenyítő fájdalomnak.

Én nem félek a széthulló világtól,

Amíg a lelkem erős sziklafészek,

Én csak széthulló önmagamtól félek.

Attól, hogy sorsom kérdéseire

Nem csendül bennem méltó felelet.

A terméketlen fájdalomnak kelyhe

Múljék el tőlem Uram, ha lehet.

Remenyik Sándor: Álomhalász

Ma hold borong a végtelen felett.

Álomhalász - sajkám eloldom, -

S kivetem nyűtt hálómat: lelkemet.

Ma hold borong a végtelen felett.

A végtelen nekem mit tartogat?

Ezüsthalakat, aranyhalakat?

Örvénylő mélye mit ígér nekem?

Magam maradtam künn a tengeren.

A hold borong, a háló mintha telne

És mintha megfeszülne hangtalan', -

És mintha mondhatatlan súlyt emelne.

A hold borong, a háló mintha telne.

Borzongás fut át minden tagomon,

Szívembe nyilal metszőn, élesen:

Hogy vajjon van-e itt halászjogom?

Borzongás fut át minden tagomon.

Minek is hoztam nyűtt szívem' ide?

Az én szívem, s a végtelen szíve

Doboghatnak-e egy ütemre ketten?

Hálómmal ide mért is menekedtem?

Egy pillanat - a háló elszakad.

Hullámkézzel a mélység visszarántja

A tolvajtól az aranyhalakat.

A félig-fogott aranyhalakat.

 

 

Solymosi Klára: Nőnapra

Csak úgy mert szeretlek
nőnapot nem köszönthetek
mivel én is nőnek születtem

Ezt a kegyet meghagyom neked
te kedves ember ki nem feled
ki tudja, hogy nő nélkül nem élhet
s tiszteli e nemet
nem csak kedvét leli benne
vagy a cselédjének tekinti
ki naponta az ő kedvét keresi.

Egy kicsit nektek szól e pár sor
kedves férfi barátom
kicsit nézz magadba kedves
mi az amit jobbá tudnál tenni
vagy aminek másképp kéne lenni.

Te tudod mert te éled
ne csússzon el az életed
nem több a nő tőled
de nem is kevesebb
ember vagy és ő is az
csak a felelősség más
a kötelesség érzet
segítsd ebben azt a nőt kit szeretsz
ne hagyd magára
na hagyd gondjára
segítsd és szeresd

ünnep lesz neked is ez a nap
hisz az a nő mindent vissza ad!

 

ÁLMODIK A NYOMOR

Duhaj kedvek Eldorádója,
Száz tivornyás hely, ne bomolj.
Csitt, most valahol, tán Ujpesten,
Húsz esztendős legénynek vackán
Álmodik a Nyomor.

Gyár-marta, szép, sovány, bús alvó,
Melle horpadt, válla kiáll,
Arcán zúzós, jeges nedvesség,
Mosolyog. Szent, nehéz álmában
Urabb, mint egy király.

Tiszta ágyat és tiszta asszonyt
Álmodik s vígan felkacag,
Kicsit több bért, egy jó tál ételt,
Foltatlan ruhát, tisztességet
S emberibb szavakat.

Kevesebb vért a köhögésnél,
És a munkánál több erőt
S hogy ne kellessen megjelenni
Legalább tíz-húsz esztendőig
Az Úr színe előtt.

Te, nagyváros, csupán öt percig
Álljon ürítetlen a bor
Dús asztalán dús nábobidnak,
Mert valahol talán utolsót
Álmodik a Nyomor.

http://www.youtube.com/watch?v=lhe2dtK1X2Y&feature=related

Van egy kérésem!Hallgassátok meg legalább karácsonykor ezt a dalt:Bárki,bárhol,aki Magyar,próbáljon szeretettel gondollni a világon a Magyarokra! Csak egy pillanatra legalább! Azt hiszem:Megérdemeljük,hogy egy icipicit szeressük egymást!

Gondoljátok végig,mennyi mindenen keresztűl ment és megy a  Magyarság!

Büszke vagyok a magyarságomra és imádom a hazámat!

• Forrás:Ezüst Hold-Holdkristály-Kristályfénykép

Nagyon sok oldalt lehetne megtölteni az emlékezéssel történelmünk -e hősies ám szomorú véget érő eseményére! Úgy gondoltam ,én csak ennyit teszek fel,mivel az a véleményem,hogy nem a képekkel,írásokkal kell igazán emlékezni minden Magyar embernek, bárhol is legyen,éljen..! A szivünkben kell hordoznunk ,büszkén és tisztelettel az 1848-Március 15.-én elkezdődött események emlékét! Ezüst Hold.

 

• Ezüst Hold-Holdkristály-Kristályfénykép
• 2008. márc. 15. 11:51
• Még nincsenek kommentek


• Kategóriák: Magyar vagyok!
• Címkék: Kossuth Lajos azt üzente

08-02-22

 

 

Egy motoros küldte ezt a levelet..Azt hiszem, nem kell hozzá kommentár: "Túrázásaink során a székelyderzsi Erődtemplom falánál induláshoz készülődtünk, amikor megállt mellettünk egy fekete ruhás, fejkendős, hajlott hátú néni. Egészséget kívánt, majd megkérdezte honnan jöttünk. Amikor válaszoltunk, ezt kérdezte: - És Magyarország tényleg olyan szép, amilyennek mondják? Nem várta meg a választ, hanem hiba nélkül elmondta ezt: "Járjatok be minden földet, Melyet Isten megteremtett, S nem akadtok bizonyára A magyar nemzet párjára. Vajon mit kell véle tenni: Szánni kell-e vagy megvetni? - Ha a föld isten kalapja, Hazánk a bokréta rajta! Oly szép ország, oly virító, Szemet-lelket andalító, És oly gazdag!... aranysárgán Ringatózik rónaságán A kalászok óceánja; S hegyeiben mennyi bánya! És ezekben annyi kincs van, (itt hozzátette: "mert akkor még az övék volt") Mennyit nem látsz álmaidban. S ilyen áldások dacára (itt: "innen nem kellene tovább mondanom, mert olyan szomorú") Ez a nemzet mégis árva, Mégis rongyos, mégis éhes, Közel áll az elveszéshez. S szellemének országában Hány rejtett gyöngy és gyémánt van! S mindezek maradnak ott lenn. Vagy ha éppen a véletlen Föltalálja hozni őket, Porban, sárban érnek véget, Vagy az ínség zivatarja Őket messze elsodorja, Messze tőlünk a világba, Idegen nép kincstárába, És ha ott ragyogni látjuk, Szánk-szemünket rájok tátjuk, S áldicsőséggel lakunk jól, Hogy ez innen van honunkból. Ez hát nemes büszkeségünk, Melyről annyiszor mesélünk? Azzal dicsekedni váltig, Ami szégyenünkre válik!... Csak a magyar büszkeséget, Csak ezt ne emlegessétek! Ezer éve, hogy e nemzet Itt magának hazát szerzett, És ha jőne most halála, A jövendő mit találna, Mi neki arról beszélne, Hogy itt hajdan magyar éle? S a világtörténet könyve? Ott sem lennénk följegyezve! És ha lennénk, jaj minékünk, Ezt olvasnák csak felőlünk: "Élt egy nép a Tisza táján, Századokig, lomhán, gyáván." - Óh hazám, mikor fogsz ismét Tenni egy sugárt, egy kis fényt Megrozsdásodott nevedre? Mikor ébredsz önérzetre? (Petőfi Sándor: A Magyar Nemzet) Majd folytatta: - "Mondják, miért írt ez a Petőfi ilyeneket?" Azután elmondta, hogy 88 éves az idén. És hogy fogadjunk el tőle valamit. A szatyrában volt pár tojás és négy, azaz négy szelet kalács. Ebből kettőt nekünk adott, hogy osszuk el. Egészséget kívánt, és elcsoszogott. Egy büdös kukkot nem tudtunk szólni!!! Én pedig leültem a székelyderzsi Erődtemplom falához, és olyat tettem, ami rohadtul nem illik bele egy 40 körüli, erősen borostás túramotoros imidzsébe. És arra gondoltam, hogy az itthoni, magukat bal és jobboldali politikusnak nevező, gátlástalan gazemberek, akik fröcsögő nyállal próbálják fekete-fehérre mosni az agyunkat, akik megosztanak, nem összekötnek, akik személyes érdekharcukkal több kárt okoznak ennek az országnak, mint eddig bárki. Csak egyetlen egyszer jönnének el ide, és hallgatnák meg, ahogy egy 88 éves, görbe hátú öregasszony ŐSZINTÉN Petőfit szaval a boltból hazafelé, és négy szelet kalácsból kettőt odaad vadidegen embereknek. Talán elszégyellnék magukat, pont úgy, ahogy akkor, ott, én. Talán elgondolkoznának azon, hogy vajon ki és miért tette őket oda, ahol vannak, és hogy mi dolguk a világban." Döbbenet, igaz? Most összeszorult a te torkod is? Az enyém is, mikor olvastam! Küldd tovább légyszíves, hadd járja be a világot, és olvassa minden igaz magyar lelkű ember! Janusz.

Magyar Himnusz szövege

Kölcsey Ferenc:

Himnusz

Isten, áldd meg a magyart,
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.

Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villamidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkain
Ozmán vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Bújt az üldözött s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett, s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág, és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger felette.

Vár állott, most kőhalom;
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virúl
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvák hő szeméből!

Szánd meg, isten, a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

 

                                          Szózat..!

 SZÓZAT:

Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, ó magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.

Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.

Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszu harc alatt.

És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.

S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévnyi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"

Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.

Az nem lehet, hogy ész, erő
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.

Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.

Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.

S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körűl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.

Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, ó magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.

A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

ÉN IS MAGYAR VAGYOK!!!!

A sok szó csak fecsegés,írok,sírok és nevetek.Amit olvasok a szivemet símogatja,szorítja és biztatja.Szeretném, ha tudnátok,hogy én is magyar vagyok,napsugár,melyet az ezüst holdfény vezet az örök fény felé,ahol keressük önmagunkat,és az élet értelmét.

Születésnapi jókivánságok

"Szülinapodra kívánom neked:
Szerencse kísérje végig életed.
Szerencse mellé még egyebet,
Sok-sok vidám, örömteli percet,
Sorsod útja legyen mindig egyenes,
Te pedig légy boldog és egészséges!"
-.-
"50 év nem a világ ugyanennyi vár még rád."

"Kicsi szívem, kicsi szám nagyon sok boldog szülinapot kíván!"
-.-
"az én szívem kis óra
szeretet a rugója
ami csak azt ketyegi
hogy (név)-t* szereti"
* értelem szerint kitöltendő
-.-
"Mikor a kiskertemben jártam, Kedves ... mit hallottam?
Sárga rigó azt fütyülte, a tücsök meg hegedülte.
Igen Kedves ünnep van ma, a ... Születése napja!
Soká éljél azt kívánom, a szívemből muzsikálom.
Isten éltessen!"
-.-
"Mikor kigyúlnak a fények,
pajkos tündérek zenélnek.
Huncut mosollyal egy Rád kacsint,
kicsi kendőből csillámot hint,
így adja át üzenetemet:

Boldog szülinapot Neked!"

"Reggel mikor felébredtem azt csiripelték a madarak,
hogy egy kedves aranyos srácnak/lánynak ma van a szülinapja!
Ez csak te lehetsz! BOLDOG SZÜLINAPOT!"
-.-
"Születésnapod alkalmából köszöntelek Téged,
sok örömet és boldogságot kívánok most néked!"
-.-
"Isten éltessen sokáig,
pénzben járjál bokáig,
búbánatot sose lássáls akit szeretsz azzal háljál!"  

  0 (0)

Hogy az évek száma örömmel eltelt napból áll,
 szomorú perceket fakulni látod,
 sok boldog pillanat órákból áll.
 Előre tekintesz, bár szíved a múltban,
 visszahúz az egyszerű, tiszta világ,
 merre vezethet a jövő rögös útja
 a kérdés néma válaszodra vár.
 

  0 (0)

"Mindig legyen előtted út,
     fújjon a szél a hátad mögül.
     Arcodat melegen süsse a nap,
     földedet öntözze lágy eső,
     És mindaddig, amíg nem találkozunk -
     hordozzon az Isten a tenyerén"
    000 
     
  "Elmúlt percek fénye
majd emlék lesz csupán.
Elmerengsz a régi
lángok parazsán.
Mosoly ül a szádon
vagy könnyes a szemed?
Az emlék a tiéd,
ilyen volt az életed!"

00000
"N egyvenhat év
E gyetlen élet
GY orsuló idő
V énülő évek
E ljön a tavasz még
N incs veszve semmi
H ol a feladat
A mit meg kell tenni
T ovább kell menni!"
00000 

"A tegnapokkal fogy az élet,
A holnapokkal egyre nő,
S szemedben mégis mindörökké,
A mának arca tűn elő -
Ezért ha illan ez az év is,
S a múltba szállva szétomol,
Lelkedben ott a kincs örökre
Amely valaha benne volt."

 

  0 (0)

"Születésnapodra Néked, kívánok sok szépet,
 Boldog s vidám legyen számodra az élet."
----- 
 "A nap ma olyan fényesen ragyog,
 Ma mindenki azt suttogja: Boldog Születésnapot.
 És azok, akik nagyon szeretnek,
 Sok ilyen szép napot kívánnak Neked."
------- 
 "Senki nem kérdezte akarsz-e megszületni,
 És a távozásról is más fog dönteni.
 De a közte lévõ idõ a Te kezedben van.
 Ne hagyd veszendõbe menni. Boldog születésnapot"
------- 
 "Születésnapodon kívánok neked sok szépet,
 Legyen vidám, derûs számodra az élet!
 Szerencse galambja mindig feléd szálljon,
 Légy boldog sokáig ezen a világon."
----- 
  "Illatos reggelen, harmatos fûben,
 Egy vidám, ugráló kismadárra leltem.
 Elküldtem hozzád, repüljön frissen,
 Kedves szép szavával Téged éltessen!"
------
 "Nem kívánok egyéb átkot, egyél meg egy hekto mákot.
 Minden nap csak 1-1 szemet, addíg élj míg meg nem eszed!"

  ----

  Születés napon minden érted van!
A nap csiklandozó sugara
a lágy szellő
s a madarak csodás dala.

Ma neked nő a virág,
mely ontja csodás illatát
s neked érik a gyümölcs,
ami beszívja a hajnal harmatát.

Ha jő az este
s megjelennek a csillagok,
hidd el, ma neked ragyognak
és az égre azt írják
BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!"
--------
"Csillagfényes álmaid váljanak valóra,
legyen ünnep lelkednek minden nap és óra.
kerülje a bánat örökre el házad
érjen annyi öröm, mit ember csak kívánhat..."
-------
"Könny sose érje csillogó szemed,
Bú sose takarja vidám szívedet!
Legyen az életed boldog és vidám,
Ezt kívánom Neked
Születésed napján!"
----
"Élni való minden élet,
Csak magadnak hű maradj
Veszteség nem érhet téged,
Hogyha az leszel, ami vagy."
(Goethe)
 

"Nézz fel éjjel a csillagokra.
Látod rád nevetnek ragyogva.
Apró fények, régi álmok,
Boldog Születésnapot Kívánok"

-----

"évek rohanók
napok suhanók
eltűnnek és nem maradnak
tégy el emléket magadnak
néha állj meg egy pillanatra
gondolj a szép tegnapokra
ünnep legyen a szívedben
mártózz meg a szeretetben
ráadásnak ide állok
és őszintén gratulálok"

---- 

"ha boldog vagy
játék az élet
játék a fájdalom
játszva bolyongunk
élet-utakon
ami fontos
csupán az öröm
ha boldog vagy
megköszönöm"

----- 

 

"Vár a mosoly és a dal,
maradj mindig fiatal.
Soha bánat ne érjen
hozzád rossz szó ne férjen.
Kicsi madár válladra
vidáman repüljön.
Kacagó nótát
csak Neked fütyüljön.
Csillogó szemedből
könny sose guruljon.
Lágy tavaszi szellő
arcodhoz simuljon.
Az igaz boldogság
ne hagyjon el soha.
Kísérje utadat
angyalok mosolya."

--------

"Születésnapodon, nem kívánunk egyebet,
csendes lépteidet kísérje szeretet.
Szívedben béke, lelkedben nyugalom,
légy nagyon boldog ezen a szép napon."

-----
,,Ezt a napot vártad egész éven át, érezted az élet néha bánt.
Pár órára a könnyeket felejtsd el, hidd el mindenki téged ünnepel!"

--------
,,Kívánom, hogy életednek
Úgy folyjanak napjai,
Mint a tiszta kis pataknak
Vígan lejtő habjai!"

 

,,Ha én írhatnám sorsod könyvét, szíved, lelked vágyát, életed
örömét,oly széppé írnám, mint egy tündéri álom,
a legboldogabb Te lennél ezen a világon!
Boldog születésnapot kívánok!"

------ 

"A nap az égen is Neked ragyog,
Hisz ma van a születésnapod.
Rövid ez a pár sor, de benne van a lényeg,
Senki sem szeret úgy, mint mi szeretünk téged!"

     

----

 

"Azt kívánjuk mindnyájan e szép napon,
Ragyogjon rád napfény, legyél boldog nagyon.
Szíved sose féljen, bánat sose érjen,
Minden utadon szerencse kísérjen."

----------
"Legyen egészséged, tudjál boldog lenni,
és a szívedet soha ne bántsa meg senki!
Születésnapod is legyen örömnek napja,
kívánjuk, hogy a sors ezeket megadja!"