"Elveszitjuk  a szerelmet, mikor elkezdunk szabalyokat alkotni arra, hogyan nyilvanuljon meg...."

Tel van. Sotet jeges hideg ,havazik...de rad gondolok.

Nemsokara jon a tavasz , napsutes,-de csakugyanrad fogok!

Koveti a nyar,forrosag-homok-jeges italok

toled mindent megkapok!

Osz , barna szinek,lehullnak a levelek -

Megis veled leszek! 

2010 10 13 

Halkul  a hang , fakul a szín.

Egyre inkább gyötör a kín.

Szívem fájdalma sem tágít,

Sikít , küzd de megint csak veszít!!

Földre kényszerít, utolso erőmig harcolok,

_Nagyot sohajtok! - Hisz rájövök ,ha meghalok : szerencsés vagyok!

Saját testem mint börtön,lelkem a rács

Fogva tart egy életen át!

Álmok , képek, elomosodtak az emlékek...

Meghaltak a remények.

Szabadsáagot ígernek,

gyenge vagyok, elcsábulok én!

Őrület vesz körbe ,i

Így meg sosem csaltak tőrbe...

"

Közeleg már! Érzem Én közeleg!

Hoz magaval egy jó hosszú kötelet...

Biztos lesz, hisz a halál maga ki eljő értem,-

Ha jó, ha nem- ezt a kört már kikértem!!

Vágyok rá, semmi másra... a nyugtató magányra,

Vaáyok rá,hisz semmim sincsen!- Mert elvesztettem minden kincsem!

Vágyok rá , akarom a végét.... Nem érdekel ??? Nézzel inkabb tévét!!

Vágyok rá, s Ő is énrám.......

Utoljára szúrom meg a vénám!!!

Közeleg már! Érzem én közeleg!

S most az egyszer végleg megy!

 Most Bevezetlek a vilagba, hol meg senki sem jart!

Mi valoban tul van uveghegyen , s operencian!

Suru a rozsaszin felho, Valtakoznak dolgok....

Mesebe illo ahogy trefanak tunnek az arcok!

Kod lepi a tajat, az embereket s nyajat,

Sot! Almatlanna teszi minden ejszakadat!

Maganyra kenyszerit, hiaba kuzdesz, veged!

Mert ebbe a vilagba bebortonoztek vegleg!!!!

..Szeretek kinn a szabadba' jarni,
Tavaszejben, egyes egyedul.
MInt a balzsam, a leg olyan enyhe,
Elbolyongok messze a ligetbe'
Es melazva lelkem elmerul...



/Jo dolog , mikor elolvasol egym verset , olyan pontossaggal a sajatodnak erzed, hogy jobban te magad sem fejezhetted volna ki..hat ezzel ez tortent :) nagyon jo erzes!/