A távol-keleti, döntõ részben kínaiak lakta szigetrõl nem mondható el, hogy ott a madár sem jár, hiszen évente több millió turista keresi fel Japánból, Hongkongból, Amerikából és Németországból, csak éppen a mi honfitársaink nem fedezték még fel maguknak.

Nem is véletlen, hogy több magyar utazási iroda is keresi most annak a lehetõségét, hogy utakat szervezzen a télen-nyáron meleg, igaz, meglehetõsen párás szubtrópusi szigetre.

Az õszi hónapokban a legkellemesebb a klíma Tajvanon, ahol egyébként a közbiztonság közmondásosan jó, és még a kereskedõk sem csapják be az idegent. A nálunk használatos bankkártyákkal jóformán mindenütt lehet fizetni. Az árak általában nem magasak. A szállodák valamivel, a nem luxuskategóriájú éttermek és az elektronikai cikkek jóval olcsóbbak, mint nálunk.

A fél évszázada még a szó átvitt értelmében is ázsiai sziget ma egyike Ázsia „kis tigriseinek”. Viszonylag csekély lakossága ellenére (23 millió fõ) a tizenötödik helyet foglalja el a világkereskedelemben. Fõvárosa, Tajpej egyike Földünk legkorszerûbb, legélhetõbb városainak.

Aki nem robogón száguld utcáin, annak négy földalatti és két magasvasúti metróvonal áll rendelkezésére (a hetedik vonalat pedig most építik). A sûrûn közlekedõ autóbuszok, gépkocsik (no meg a robogók) az egymást szigorúan derékszögben keresztezõ, egyenes, fasorokkal, pálmákkal szegélyezett, 2x3, sõt, 2x4 sávos sugárutakon kívül betonlábakra támaszkodó, emelt gyorsforgalmi utakon haladnak.

A tajvani „legek” egyike a tavaly üzembe helyezett szuperexpressz-vonat, amelynek szerelvényei 300 km/óra sebességgel repítik utasaikat a sziget déli részére.

A 20-30 évnél régebben épült ház ritkaságszámba megy a 16–24 emeletes óriások között. Itt található a világ jelenleg legmagasabb épülete, az 508 méter magas, emeletei száma alapján Tajpej 101 névre keresztelt felhõkarcoló.

A világrekorder torony 89. emeletérõl pompás (és persze némileg szédítõ) kilátás esik a környékre: a Nemzeti Palota Múzeumra (amelyben hatezer esztendõ 655 ezer kínai mûtárgya várja a látogatókat), az ugyancsak nemzeti stílusban kialakított Csih San parkra, a veteránok emlékét õrzõ szentélyre (látványos õrségváltás minden órában), buddhista, taoista templomokra.

Mindez természetesen belül is látogatható, mint ahogyan nagyon népszerû a turisták körében az éjszakai piac is, ahol az ezerféle kínai étel megkóstolásán túl jellegzetes helyi ajándéktárgyakat (porcelánt, selymet, bábukat stb.) vásárolhatunk.

A sziget népszerû és felejthetetlen látványosságai közé tartozik még a Taroko nemzeti park (egy fehér márványkövekkel „bélelt”, hosszú, keskeny szurdokkal), a szállodákkal körülvett, 700 méterrel a tengerszint fölött elhelyezkedõ festõi Nap-Hold tó meg az ezernyi nyavalyát gyógyító meleg források.

Tõlünk a legkézenfekvõbb (és a legkevésbé drága) a China Airlines Bécsbõl induló közvetlen járatait igénybe venni. Igaz, a Bécsbõl Tajpejbe vezetõ légi út mintegy 15 órát vesz igénybe, ám az utast kárpótolja a rendkívül figyelmes kiszolgálás, az ízletes „fedélzeti” ebéd, az üléstámlákban elhelyezett, „saját” képer­nyõn megtekinthetõ videofilmek sokasága. (metro)