A reggel megjelenő Szabad Nép "Híven az igazsághoz" című vezércikke már nem ellenforradalmi, fasiszta puccskísérletként bélyegzi meg az előző napok eseményeit.
A Pravda vezércikke "A népellenes kaland összeomlása Magyarországon" címmel ír az eseményekről.
Nagy Imre reggel a szovjet nagykövetségen Jurij Andropov nagykövettel és feltehetően Mikojannal tárgyal.
A pártközpontba való visszatérése után radikális változtatás következik be a párt politikájában, vezetésében és az események értékelésében.
A Központi Vezetőség elfogadja a PB határozatát, tűzszünetet rendeltet el, az eseményeket egyértelműen forradalomként és szabadságharcként értékeli.
A legkompromittáltabb kommunista vezetőket (Gerő Ernő, Hegedűs András, Bata István, Piros László) hozzátartozóikkal még aznap Moszkvába szállítják.
A Corvin köziek leváltják Iván Kovács Lászlót és Pongrácz Gergelyt választják parancsnokuknak.
A katonai alakulatoknál megkezdődik a Forradalmi Katonatanácsok létrehozása.
17 óra 25 perckor Nagy Imre rádióbeszédében nemzeti demokratikus mozgalomnak nyilvánítja az előző napok megmozdulásait, bejelenti a szovjet csapatok azonnali kivonását Budapestről, a tárgyalások megkezdését a szovjet haderők teljes kivonásáról, az ÁVH megszüntetését, az amnesztiát, a Kossuth-címer bevezetését, március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítását, az általános fizetésemelést, bér- és normarendezést, az erőszakoskodás megszüntetését a tsz-mozgalomban.
Az ELTE központi épületében megalakul a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága a volt pártellenzéki értelmiség befolyása alatt álló szervezetek (Írószövetség, Újságíró Szövetség (MÚOSZ), Egyetemi Forradalmi Diákbizottság, NÉKOSZ, Petőfi Kör stb.) összefogó testületeként. Vezetői: Ádám György és Markos György.
A Néphadsereg alakulatainál folytatódnak az átállások.
A pártközpontot védő híradósok egy része megszökik.
A HM őrzászlóalja szovjet tankoktól támogatva eredményes támadást hajt végre a Széna téri felkelők ellen.
A kiskunhalasi lövészezred két zászlóalja a IX. kerületben foglyul ejtett felkelőket a helyszínen agyonlövi.
A szovjet csapatok (főleg vidéken) egyre inkább semleges álláspontra helyezkednek.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság épületében, főként az Egyetemi Diákbizottság kezdeményezésére megalakítják a Nemzetőrséget, mint az új kormányhoz hű, szervezett karhatalmat.
Dudás József a II. kerületi tanácsházban megalakítja a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmányt, mint a felkelésből kinövő első kormányellenes politikai és fegyveres csoportosulást.
Megalakul a Magyar Ifjúság Forradalmi Pártja.
Felfüggesztik a kijárási tilalmat, de a gyülekezés továbbra is tilos.
A nyugati nagyhatalmak kérésére összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa a magyar kérdés megtárgyalására. A Szovjetunió tiltakozik, Jugoszlávia tartózkodik.
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Kommentáld!