0 órakor a magyarországi szovjet csapatok főparancsnokságát Vaszilij Kazakov hadseregtábornok veszi át.
A kora hajnali órákban Dalibor Soldatic jugoszláv nagykövet megkeresi Szántó Zoltánt, és tájékoztatja Tito és Alekszander Rankovic üzenetéről: a jugoszláv kormány menedéket biztosít Nagy Imrének és társainak.
Hajnali 4 órakor általános szovjet támadás indul Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai objektumok ellen.
Budapestet Kuzma Grebennyik gárdavezérőrnagy öt hadosztállyal támadja. A támadó szovjet egységek katonái jórészt a Szovjetunió ázsiai térségéből jöttek. A szovjet katonák legnagyobb része nem tudta, hogy hol van és ki ellen harcol. A főváros védői - nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvéd egységek - felveszik velük a harcot, jóllehet legtöbbjüket álmukban lepi meg a támadás. A támadásról, annak megindulásakor Király Béla tesz jelentést telefonon a Parlamentben tartózkodó Nagy Imrének.
5 óra 20 perckor Nagy Imre drámai hangú rádióbeszédet mond, amelyet kb. 8 óráig többször megismételnek: "Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével." 5 óra 35 perctől Nagy Imre beszédét valamennyi világnyelven is sugározza a Magyar Rádió. A rádióbeszéd szövegezésében Nagy Imrén kívül Donáth Ferenc és Tildy Zoltán is közreműködik. A Parlamentben ekkor jelen van még: Dobi István, Kristóf István, Rónai Sándor, Szilágyi József, Vas Zoltán.
5 óra 5 perckor a szolnoki rádió hullámhosszán közlemény hangzik el, amely szerint Nagy Imre kormányának volt minisztereiből megalakult a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, amely a Szovjetunió fegyveres erőinek segítségével megkezdte harcát az ellenforradalom ellen. Először Münnich Ferenc négytagú (Apró Antal, Kádár János, Kossa István, Münnich Ferenc) kormánylistát ismertet, a miniszterelnök megnevezése nélkül. Később Kádár már miniszterelnökként olvassa fel kormánya felhívását és névsorát: Münnich, Marosán György, Dögei Imre, Apró Antal, Kossa János, Rónai Sándor, Horváth Imre. Közülük többen, így Marosán és Rónai is a rádióból értesülnek megbízatásukról.
5 óra 56 perckor Nagy Imre rádión visszatérésre szólítja fel a Maléter Pál honvédelmi miniszter vezetésével Tökölre távozott katonai küldöttséget. Ez a felhívás ország-világ előtt leleplezi a magyar kormány katonai küldöttségének szovjet részről történt törvénytelen lefogását.
7 óra 14 perckor a Nagy Imre kormány nevében - orosz nyelven is - felkérik a szovjet hadsereget, hogy ne lőjenek. "Kerüljük el a vérontást Az oroszok a barátaink és azok is maradnak" 7 óra 57 perckor Háy Gyula író és felesége, Éva az Írószövetség nevében a világ íróihoz és a szellemi élet vezetőihez fordul segítségért magyar, angol, német és orosz nyelven: "...Segítsetek Magyarországon!...Segítsetek! Segítsetek! Segítsetek" Ez volt a Szabad Kossuth Rádió utolsó életjele.
8 óra 7 perckor a rádió adása zene közben megszakad.
Nagy Imre és Donáth Ferenc távozása után a parlamentben maradtakhoz csatlakozik Bibó István, valamint Mindszenty bíboros, aki hamarosan átmegy az amerikai követségre, és ott menedékjogot kap.
Bibó István mint a törvényes magyar kormány egyetlen, az Országgyűlés épületében maradt képviselője kiáltványt fogalmaz. Megállapítja: Magyarországnak nincs szándéka szovjetellenes politikát folytatni, visszautasítja azt a vádat, hogy a forradalom fasiszta vagy antikommunista irányzatú lett volna. Felszólítja a magyar népet, hogy a megszálló szovjet hadsereget vagy az esetleg felállított bábkormányt ne ismerje el, s vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen. Bibó István kiáltványa így végződik: "Kérem a nagyhatalmakat és az Egyesült Nemzetek bölcs és bátor döntését a leigázott nemzetek szabadsága érdekében...Isten óvja Magyarországot" A kiáltvány egy-egy példányát saját kezűleg adja át több nyugati követségnek.
A túlerő láttán a Nagy Imre-kormány és a katonai vezetés nem kísérli meg a fegyveres ellenállást.
A szovjet csapatok - helyenként fegyveres harc után - a Magyar Néphadsereg valamennyi alakulatát lefegyverzik. Vidéken több helyen komolyabb ellenállás bontakozik ki, amelybe katonai egységek is bekapcsolódnak (Békéscsaba, Dunapentele, Szeged stb.) Király Béla reggel 6 órakor beszél utoljára Nagy Imrével. Jelenti, hogy a szovjet páncélos egységek a parlament felé tartanak. Nagy Imre tudomásul veszi a hírt. "Nem kérek további jelentést" - búcsúzik a miniszterelnök a Nemzetőrség parancsnokától. Király Béla ezután szabadságharcosokkal a budai hegyekbe vonul és védelemre rendezkedik be.
Budapest védelmére reguláris alakulattal csupán a Mecséri János alezredes parancsnoksága alatt álló esztergomi hadosztály maradványai tesznek kísérletet Pesterzsébet környékén.
A Tökölön lévő ÁVH-sok feladata, hogy a szovjet csapatokkal elfoglalják a parlamentet,de Soroksárnál kemény ellenállásba ütköznek. Az ellenállók kilövik azt a páncélkocsit, amelyben a fogoly Maléter Pál tartózkodik. A honvédelmi miniszter sértetlen marad.
Budapesten a fegyveres ellenállást a megnövekedett létszámú felkelő csoportok (elsősorban a Corvin köz, a Kilián laktanya, Almássy tér, Széna tér, Pesterzsébet, Csepel) folytatják.
A szovjet csapatok délig elfoglalják a Honvédelmi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot, a Budapesti Rendőr-főkapitányságot.
A Kádár-kormány táviratot küld az ENSZ főtitkárának, kéri a magyar kérdés levételét a napirendről.
Soldatic jugoszláv nagykövet közli Nagy Imrével Tito és Rankovic üzenetét, hogy híveivel együtt ismerje el a Kádár-kormányt. Az MSZMP Intéző Bizottságának a követségen tartózkodó öt tagja ezt egyhangúlag elutasítja.
Az áldozatok száma aznap a fővárosban 135 fő.
Eisenhower amerikai elnök tiltakozik a szovjet intervenció ellen.
A szovjet kormány élesen tiltakozik az angol és a francia kormánynál egyiptomi városok bombázása ellen.
1956. november 4-9. között Dunapenteléről, Vácról, Pesterzsébetről és azóta sem meghatározott más helyekről ellenállásra felszólító rádióadások hangzanak el (Rákóczi Adó, Csokonai Rádió, Szabad Rajk Rádió, Róka Adó), de a forradalom és szabadságharc ügye már lényegében elbukott.
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Kommentáld!