Minden európai, akinek az útja a Fülöp-szigetekre vezet, azonnal megérti, mit jelent a „kultúrsokk” kifejezés. Mikor megérkeztünk a Ninoy Aquinóról elnevezett repülőtérre, több sokk is ér egyszerre: először megcsap a jellegzetes, fülledt, meleg levegő, hiszen az átlagos éves páratartalom 77 százalék. Azonnal ránk tapad a ruha, a füstszag és a benzingőz émelyítően keveredik. Manilában a belföldi járatok termináljáig a nemzetközi járatok csarnokától több kilométeres út vezet a városi forgalomban, jeepneynek nevezett pick-upokkal. Az amerikai örökség le sem tagadható, hiszen úton-útfélen ezekkel a második világháború után elterjedt, az amerikai katonai dzsipek mintájára kialakított személyszállító járművekkel találkozunk, amelyeket gazdáik színpompásra festenek és mindenféle, gyakran vallásos feliratokkal ékesítenek.

Néhány nap alatt persze hozzá lehet szokni a Fülöp-szigetek tömény illatához, hangzavarához, megismerni azonban talán csak évek során lehet a 7000 szigetből álló országot. Ritka, egyedi látnivalókból ugyanis rengeteg akad. Találunk itt a világörökség részévé nyilvánított, a történelem előtti időkből származó sziklarajzokat (Angono Petroglyphs) és páratlan szépségű, különleges állat- és növényvilágú korallzátonyokat (Tubbataha Tengeri Park, Palawan közelében). Fényképötletnek is első osztályúak, de ugyancsak a világörökség részét képezik a teraszos művelésű rizsföldek Ifugaón. Öt vidék tartozik ide, mindegyiknek megvan a maga sajátossága, Banaue a leghíresebb, Batad a legszebb amfiteátrumszerű teraszaival, a hapaói teraszokat kőszegély veszi körül, már i.sz. 650 óta. Bohol szigetének óriási, kúpalakú bonbonokra emlékeztető Csokoládé-hegyei is megérdemelnek egy kirándulást.

A XVI. században alapított Vigan városa szintén a világ legkülönlegesebb helyei közé tartozik: ez a legjobb állapotban megőrzött, egykor a spanyol gyarmatosítók által épített város egész Ázsiában. A különleges városképben helyi, kínai és európai elemek keverednek máshol nem látható egységben. Figyelmet érdemelnek a szigetek barokk templomai, mivel egyedi módon értelmezik át a történelmi építészeti stílust. Spanyol és mexikói misszionáriusok közvetítése révén jutott el ide a barokk a XVI. század végén, és különleges változata alakult ki. Az ország középső részén, Panay szigetén, Iloilo tartományban építették fel Sto. Tomas de Villanueva templomát, amely masszív erődként is szolgált a muszlim betolakodókkal szemben. A templombelső díszítésében naiv folklórmotívumok dominálnak. A bibliai jelenetek trópusi környezetben, mangó- és banánfák árnyékában játszódnak, a figurák vonásait a helyiekről mintázták. Említést érdemel Manila City San Agustin temploma, amelyet 1586 és 1606 között építettek Intramurosban, a fallal körülvett városban, amelyből később Manila kialakult. Ez volt a Fülöp-szigetek első kőtemploma, a Távol-Kelet első keresztény temploma.

Aki nem csupán a kultúrára kíváncsi, strandolhat is a Fülöp-szigeteken. Boracay fehér homokos strandjait a világ legszebbjei között tartják számon, bár az utóbbi időben arról lehet hallani, hogy a rengeteg turista és a hiányos szennyvízelvezető rendszer miatt a víz koszos. Cebut ellenben már évek óta Ázsia tíz legnépszerűbb fürdőhelye között tartják számon. Apropó, Cebu; a Fűszer-szigetek keresése folytán jutott el a mai Fülöp-szigetekre a spanyol szolgálatba állt portugál felfedező, Magellán. 1521. március 6-án kötött ki Cebu szigetén, ahol óriási keresztet állított a tengerparton, a rádzsának nevezett helyi uralkodót és 800 alattvalóját rávette a kereszténység felvételére és arra, hogy legyen a spanyol király hűbérese. Alig másfél hónappal később azonban Magellán csetepatéba keveredett a ma a cebui repülőtérnek otthont adó Mactan sziget uralkodójával, Lapu-Lapuval, és életét vesztette. Testét soha nem találták meg.

A filippínók ereiben többféle vér folyik. A helyiek ősei egyesek szerint Polinéziából érkeztek a szigetekre, más források szerint maláj eredetű a népesség. 1521-ben gyarmatosították a területet a spanyolok, de a helyiek előtte már Kínával és Japánnal is kereskedtek. 350 éves spanyol uralom után 1898-ban nyerték el újra függetlenségüket, ekkor azonban az Egyesült Államok vonta fennhatósága alá a szigeteket. Ez volt az USA első és egyetlen gyarmata. 1946 óta újra független az ország. Amerikai katonai támaszpontok azonban működnek a szigeteken, bár a lakosság egy része ellenzi jelenlétüket.

Amint e rövid történeti áttekintésből is látható, a rasszok keveredése révén nem csoda, hogy az itteni nők kivételesen szépek, alakjuk törékeny, bőrük selymesen csillog. A helyiek jellemzője a vendégszeretet, ne csodálkozzunk, ha újdonsült ismerősünk, például a motoros taxis meghív egyszobás, vécé és folyóvíz nélküli otthonába, vendégségbe. A Fülöp-szigetek ugyanakkor a világ harmadik legnagyobb angolul beszélő országa. Az ország hivatalos nyelve a tagalog nyelvből létrehozott filippínó, de a középfokú oktatás nyelve az angol. Egyébként 78 főbb nyelvet és több mint 500 dialektust beszélnek az országban.

Sok más ázsiai nemzethez hasonlóan a filippínók is imádnak enni, napközben nassolni. A jellegzetes helyi nasi a halo-halo, amely keveréket jelent. Úton-útfélen árulják ezt a cukrozott gyümölcsökből és vörös babból készülő csemegét, amelyre ropogós rizspelyhet, cukrot, tejet, tört jeget és jégkrémet tesznek. A fogyasztó szabadon válogathatja össze saját halo-halóját.

Az ünneplés a filippínó mindennapok része, minden városnak és járásnak megvan a maga ünnepe, elsősorban a védőszentekhez kapcsolódva.

A Fülöp-szigetek általában biztonságosnak tekinthető, bár a jellemzően muzulmánok által lakott legdélebbi Mindanao szigetet érdemes elkerülni a szeparatisták és a kormánycsapatok közötti rendszeres összecsapások miatt. 

Az internetes utazási portálok ajánlatait böngészve meglepő felfedezést tehetünk: jelenleg turistaosztályon a legolcsóbb jegyet, valamivel 200 ezer forint felett, a Malév kínálja Budapestről, a KLM Amszterdam–Manila járatára csatlakozva. Mivel a Fülöp-szigetek több mint 7000 szigetből áll, a szigetek közötti közlekedést is meg kell oldani, ehhez a belföldi repülőjáratok és a komphajók vehetők igénybe. Ez utóbbiakkal kapcsolatban tudni kell, hogy gyakran túlterhelik őket, ezért sűrűn előfordulnak balesetek. 

A világ leghosszabb föld alatti folyója Palawan szigetén található. A szigetország legmagasabb pontja Mindanaón a közel 3000 méteres alvó vulkán, a Mt. Apo. A filippínók rendezik a legtöbb vallási ünnepet: a karácsonyi szezon szeptember elsején kezdődik és január első hetével ér véget. Paskuhan faluban, Pampanga tartományban van Ázsia egyetlen karácsonyi témaparkja. A jojót a XVI. században filippínó vadászok találták ki. 1995-ben II. János Pál pápa közel ötmillió ember előtt celebrált misét Manila egyik parkjában, ezzel bekerült a Guinness-rekordok közé. Körülbelül 12 ezer kagylófajta és az ötszáz ismert korallfajta közül 488 él a Fülöp-szigetek vizeiben. Közel 1000 fajta orchidea található meg a szigeteken, többségük csak az őserdőben. A világ legnagyobb igazgyöngyét 1934-ben találta egy filippínó gyöngyhalász, a 14 fontot nyomó Lao-Tzu gyöngy értékét 42 millió dollárra becsülik. A filippínó, más néven majomevő sas a világ második legnagyobb madara, Los Banosban kutatóközpont foglalkozik velük.

Gyenes Zoltán 


Forrás: http://www.yachtlap.hu/magazin/utazas/fulop_szigetek.20071022