Kis türelmet...
Mi magyarok büszkék lehetünk, hogy van olyan hazánkfia, akit úgy ismernek, mint a sivatag kutatás egyik legsikeresebb egyéniségét.
Az angol beteg című fim ugyan mindenkivel megismertette gróf Almásy László nevét, de hogy ki is volt Ö, arról nem sokat tudtunk - egészen a közelmúltig. 1895-ben született Borostyánkőn ( ma Bernstein - Ausztriában ), olyan családban, ahol a kalandos utazásoknak már igencsak nagy hagyományai voltak. Iskoláit Gratzban, majd Angliában végezte, így nem csoda, hogy több nyelvet
beszélő, széles látókörű felnőtté vált. Fiatalon megszerette és megismerte a kor műszaki vívmányait, az autót, majd a repülőgépet, és nem csak vezetni tudta őket, de a legapróbb részletekig ismerte működésüket is.
Számtalanszor járt az 1920-as, majd a 30-as években Afrikában, elsősorban Egyiptomban, de Szudántól Líbiáig minden oázist többször bebarangolt, autóval, repülővel. Megtalálta a közös hangot a helyi sivataglakókkal is, akiknek megbecsülését mi sem jellemzi jobban, mint az általuk adott név, az Abu Rambla, mely a Sivatag Atyját jelenti.
Éveken át egy régi legenda izgatta fantáziáját, egy elveszett oázis újra megtalálása, amit Zarzurának hívtak. Az oázisok lakói sokat emlegették ezt a helyet, de senki nem tudta pontosan, hogy hol is kellene keresni.
Almásy elolvasott minden könyvet a témáról, próbált logikusan következtetni, és végül, hosszú évek számtalan expedíciója után megtalálta a hajdan volt oázis nyomait. A Szudán, Líbia, és Egyiptom találkozásánál lévő Gilf Kebir
Kutatómunkáját a háború félbeszakította, de felkészültségét, tudását, és hírét bizonyítja, hogy a német hadsereg Afrikába vezényelte, ahol rendkívüli, és ennélfogva kalandos megbízásokat teljesített - sikerrel. Legendák keringtek Róla.
A háborús időszak még rejtélyesebbé tette személyét, 1945 után - Magyarországon - mindenki gyanakvóan nézett Rá, többször is letartóztatták, és csak az Egyiptomi kormány kérését közvetítő Germánus Gyula közbenjárására mentették fel a bíróságon.Rövidesen Egyiptomba ment, ahol nagy szeretettel és tisztelettel várták, a Sivatag Kutató Intézet egyik vezetője lett, sőt később az intézet igazgatójává nevezték ki. Ekkorra azonban az egészsége nagyon megromlott, és bár Ausztriában is kezelték, 1951-ben Salzburgban meghalt.
Fenti ismereteimet a közelmúltban megjelent Salaam Almásy című könyvben olvastam, ( szerző: Török Zsolt ) amely az ELTE Eötvös Kiadó gondozásában jelent meg.
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!