Kárpátmedence a Földi paradicsomkert!

3. rész

Írta: http://www.szmm.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2326    

Utolsó frissités ( 2008. February 09. Saturday 09:17 ) 13-01-2008 10:27

Mottó:

"Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni.
Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük.
Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre.
Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak
és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!"
Padre Pio (1887-1968)

 

Az itt élő népek számára menedékhely, a fennmaradás záloga! Gondolatok a Kárpát-medencéről, melyeket elhallgatnak,

félremagyaráznak, elferdítve tanítanak!!!!!!!!!!!

 

Noé bárkája:

Mostantól felejtsd el, hogy hazánk egy semmit nem érő, szegény kis átjáróház. Nem véletlenül sulykolják hosszú idő óta a hivatalos tanrend szerint, a merjünk kicsik lenni ideológiáját. Tisztában kell végre lennünk azzal, hogy milyen terület birtokosai vagyunk, mekkora a felelősségünk őseink hagyatékának kezelésében, a jövő nemzedéknek történő megmentésében. A jégkorszak ideje alatt a Kárpát-medence biztosította a fajok számára a fennmaradást, a túlélést. A Kárpátokon túli területeket vastag jégtakaró borította. Vonulata több ezer évvel ezelőtt is megvédte a belső területeket. A klíma itt elegendően enyhe volt ahhoz, hogy a populáció életben maradjon és a jég felolvadását követően az élet újból elindulhasson. Olyan, mint Noé bárkája. A Pilis hegységben található Noé hegye.

 A mag:

A történelem során eredendően a magot, a középpontot, a kiindulópontot, az emberiség bölcsőjét jelentette és jelenti ma is. A Kárpát-medence a Földnek az a helye, mely emberi számítások szerint a legnagyobb katasztrófák bekövetkezése esetén is védelmet nyújt az itt lakóknak: szélsőségektől mentes éghajlat, jéghegyek olvadása, viszonylagos földrengés-mentesség, hurrikánok, tornádók, ciklonoktól való védettség. Rendkívüli adottságokkal rendelkezik.

 

Teljes területi, földrajzi egység:

Zártsága és védettsége felhívja magára a figyelmet. Kitüntetett a Kárpátoknak az anyaölszerű, biztonságot nyújtó, óvó, védő szerepe. Minden itt élő ember számára menedéket nyújt. A Kárpátok ölelése évszázadokon keresztül védettséget biztosított egy kívülről jövő esetleges támadás ellen. Az ellenségnek nincs lehetősége könnyűszerrel lerohanni az országot.

Történészek által elismerten olyan stabil, állandó országhatár, mely a Föld más országaira nem jellemző. Trianon szakította meg ezt az állandóságot.

 

1

Éghajlati, növényzeti, állatvilágbeli területek határain fekszik. A tejességet megidézve mind a 4 évszak gyönyörűségeinek részesei lehetünk. Itt mindenből megvan az élet továbbviteléhez szükséges minimum, a mag. A megélhetéshez minden energiaforrás és nyersanyag rendelkezésre áll. A földi egység jelképeként megtalálható minden tájforma, az ásványok és kőzetek széles skálája, minden gyógyvíz és gyógynövény, ami a világ más részein csak külön-külön, részletekben, hiányosan fordul elő. Természeti kincsekben, nyersanyagokban, erdőkben, vizekben, nemes és drága kövekben gazdag, a növényvilág széles skálájával rendelkezik és bővelkedik.

Trianon előtt:

A Kárpátok erdőségei, bányái ellátták a mélyebben fekvő területeken élő lakosságot a szükséges famennyiséggel, ásványokkal, sóval. Cserébe az alacsonyabban fekvő területek a hegyvidéknek gabonát és élő jószágot szolgáltattak. Erdély sóbányái Európa szükségleteinek 75%-át kielégítették. Az országon belül a megélhetéshez szükséges teljes ellátás megoldott volt. A gazdaság önállóan és önellátóan tudott működni. Nem szorultunk a nyugat és a kelet gyengébb és silány minőségű termékeire.

 

 

A globalizáció eredményeként: 

Ma az önellátás helyett a drága importra fecséreljük jövedelmünket. Ez szinte kizárólag a szemét behozatalát jelenti anyagi és szellemi síkon egyaránt. A behozott termékek többsége értéktelen, olcsó bóvli. Az éltető ételek helyett génkezelt, betegségeket okozó, vegyszerezett, romlott hulladékot szállítanak. Nem beszélve az illegálisan, tonnaszám bekerülő egyéb hulladékokról és az erkölcsöt, az emberséget, a nemzetiséget porig romboló, liberálisnak kikiáltott téveszmékről. Szintén ez jellemző a járványokra, fertőzésekre is, melyek soha nem a Kárpát-medencéből indultak ki. Ide minden időben kívülről kerültek be a fertőző, járványos betegségek. Lásd pl. az 1347-es európai pestis járványt, mely több millió áldozatot követelt. Magyar földön egyetlen megbetegedést sem regisztráltak.  

 

Geológiai, vízrajzi egység:

A Kárpát-medencében a Földön az összetételében ismert összes gyógyvíz itt egy helyen, együtt, nagy mennyiségben megtalálható. Gyógyvizeink gyógyító hatása világszerte ismert és elismert. Többek között ez is jelzi a magyarság gyógyítási feladatát.
Hő vizeink nagy mennyisége kivételes lehetőséget teremt a hőenergia hasznosítására. A privatizálás eredményeként forrásvizeink külföldi tulajdonban vannak. Egyetlen gondolat eredményeként elzárhatják előlünk saját ivóvízkészletünk összes vízcsapját.
Folyóink egységesen a medence belseje felé folynak, édesvíz készletük hatalmas. Európában hazánk rendelkezik a legnagyobb földalatti tiszta ivóvíz készlettel.

                        2

Édesvíz készletünk becslések szerint 200 millió ember ellátására alkalmas.

Ny-Európában az elmúlt években több olyan nyár volt, mikor a fejlettnek mondott országoknak heteken keresztül problémát jelentett az ivóvíz ellátás. Az elmúlt években a nyugaton hiányzó esővíz (2007-et megelőzően) a Kárpát-medencében hullott le. Közvetlen negatív hatásként az áradások sok települést pusztítottak, vagy problémát okoztak különösen Erdélyben, a Mátrában. A belvíz szinte az egész ország területét elborította. Hosszú távon viszont előny, hogy a nagy mennyiségű tiszta esővíz megtisztította, kimosta a földekből a korábbi években felhalmozódott műtrágyát és nem utolsó sorban, feltöltötte a medence földalatti vízkészleteit, így számunkra hosszú időre biztosított a vízellátás.

 

Közel-Kelet: 

Ha a térképen keletre nézünk, a vízhiány nagy probléma. Országaiknak nagy az olajkészletük, tiszta ivóvizük elegendő mennyiségben azonban nincs. Kőolajjal lehet fűteni és hatalmas vagyonokra szert tenni, de ivóvíz hiányában az élet csak néhány napig lehetséges. Ezekben az országokban a vízkészlet nagyon szűkös és szennyezett, a hiányt csak tetemes plusz költség árán tudják pótolni. A víz ára az aranyéval vetekszik. Egyes országokban a vízkorlátozás miatt hetente csak egyszer lehet megnyitni a vízcsapot és még így is csak vékony sugárban csordogál a tiszta víz.

 

Hatására a Földön az elsivatagosodás felgyorsult, a jelenlegi vízkészletek sok helyen kiszáradnak. Vannak olyan területek, ahol néhány év alatt több méterrel csökkent a földalatti készlet szintje. Felszínre hozása egyre nagyobb problémát jelent.

A Föld édesvíz készlete a folyamatos szennyeződés miatt is radikálisan lecsökkent. Az ENSZ becslései szerint az ipari termelés növekedését és a népesség számának emelkedését figyelembe véve a személyenkénti vízfogyasztás 20 évente megduplázódik. 20 év múlva a Közel-Kelet országaiban fele annyi ivóvíz lesz, mint ma. 2050-re a becslések szerint 60 országban 7 milliárdan nélkülöznek majd vizet. A Föld területén megjelenő vízhiány globális népvándorlásokhoz vezethet a jó, vagy jobb adottságokkal rendelkező területek felé.

Százmilliók célállomása a „fejlett” világ lesz. A Földön ma 2 milliárd ember él vízhiányos helyeken.

A közeljövőben, sőt már ma is, nem az olaj és a gázkészletek kimerülése, hanem az ivóvíz hiánya okozza majd a legnagyobb problémát. Az olaj és a gáz pótlására új energiaforrások már jelenleg is léteznek. A most használatos energiahordozók lecserélése már évek óta megoldható lenne, de az új energiaforrásokra épülő találmányokat üzleti okokból nem hozzák nyilvánosságra.

 

Globalizáció:

Eredményeként a felmelegedés közvetlenül hat a jéghegyek, a két sarkkör hótömegének olvadására. Az elmúlt 10 évben 20%-al csökkent a nyári jégtakaró. Naponta több, mint egy Magyarország területnyi hótakaró, ill. jég olvad meg. Az óceánok vízszintje az elkövetkező évtizedekben, sőt években, várhatóan a vártnál és a médiákban nyilvánosságra hozott értéknél gyorsabban fog emelkedni. Amennyiben a természeti erőforrások felhasználása, elégetése a jelenlegi szinten folytatódik, ill. növekszik, abban az

3

esetben már 10-20 éven belül olyan környezeti katasztrófák bekövetkezése várható, melyre ma a földi lakosság túlnyomó többsége még csak nem is gondol. A média által 2007 nyarán először került nyilvánosságra az, hogy a jelenlegi felhasználást és pazarlást folytatva 10 év múlva a felmelegedési folyamat már szinte visszafordíthatatlan. Figyeljünk föl arra, hogy rövid időn belül, 2007 novemberében már arról szólnak a közvetítések, hogy ha már most abbahagynánk a járművek használatát és emellett egyéb intézkedések is megtörténnének, a felmelegedési folyamat már ebben az esetben sem lenne megállítható! A víz emelkedésének másik oka lehet a közeljövőben a Föld esetleges pólusváltása, melynek egyik következménye szintén a jelenlegi jéghegyek olvadása lehet.

 

Nem kell különösebb számolás ahhoz, hogy 10 év múlva mennyi idősen leszünk kénytelenek szembenézni a tényekkel:

A szárazföldön vízhiány van, miközben a tengerszint rohamosan emelkedik. A tengerparton élő népek lakóhelye sok helyen tengerszint alatt található, vagy minimálisan felette. Túlnyomóan ez jellemző egész Nyugat-Európára. Ezekről a területekről elinduló népvándorlás lehetséges célállomása a Kárpát-medence. Nézz a térképre! Egy emelkedő vízszintet sem észak, sem kelet, sem dél, sem nyugat Európában a Kárpátok óvó és védő ölelésén kívül nem tud feltartóztatni semmilyen természeti képződmény. Az elhallgatott tudományos becslések szerint mára a Földön a természetes rendszerek kb. 70-80%-a már elpusztult! A maradék kb. 30% működteti a Földet.

 

 

Termőföld:    

 

A világ tájain a termőföldek erősen lecsökkentek a benépesítések, a városok, az autópálya építkezések következtében. A Kárpát-medence területe a kiválónak minősített termőföld viszonylatában is kivételesnek mondható. A bolygón az összes megművelhető területet figyelembe véve, arányaiban itt található a legjobb minőségűnek értékelt termőföldek jelentős része. Következésképpen a Föld más területein szétszórva, csak minimálisan fordul elő olyan kiváló minőségű termőföld, mint itt nálunk, egy helyen minőségében és mennyiségében is egyaránt.

 

Az ENSZ Élelmezésügyi Szervezetének nyilatkozata szerint a Földön a termőföldek összességének 3%-a minősíthető kiválónak, vagy jónak. Ez a 3% magában foglalja a magyar termőföldek felét. Ezt a kivételes adottságot használták ki őseink és váltunk ezáltal mezőgazdasági országgá. Az elmúlt évszázadokban többször láttuk el Európát (a jelenlegi EU-t) élelemmel akkor, mikor ott az általunk megtermelt növény és szarvasmarha állomány hiányában éhínség lépett volna föl. Ma a szándékosan tönkretett mezőgazdaság miatt az éltető élelmiszerek helyett a külföldi silány minőségű árukat preferálják. Ide kerül be a nyugat iszonyatos mennyiségű romlott, élelmiszernek nem nevezhető génmanipulált, nem fogyasztható terméke.

A magyar termelők drasztikus megszorítása miatt az éves termelés rohamosan csökken, ami újabb külföldi behozatalt jelent. A jó minőségű és egészséges magyar gabonát, gyümölcsöt és zöldségeket külföldre, idegenek számára magasabb árért, a gazdák megélhetőségük biztosításáért eladják. Így a magyar lakosság és a magyar gyermekek számára marad a külföldi mérgekkel átitatott szemét.

4

Számunkra ma természetes, hogy ha a Kárpát-medencében eldobunk egy magot, az itt magától kikel és szinte bármerre járunk, folyóvizet, vagy iható friss forrásvizet szinte mindenfelé találunk. A gabonatermesztéshez és az állattartáshoz is elegendő és kiváló minőségű földterület áll a rendelkezésünkre. Az őshonos és erős, ellenálló tönkölybúza génbankként szolgál a világnak az egyéb, gyenge minőségű gabonák helyett. Elhagyva a Kárpátok vonulatát, a Föld más tájain ez közel sem ilyen nyilvánvaló és nincs is így. A legtöbb helyen nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a megélhetéshez szükséges gabona megteremjen és az ivóvíz rendelkezésre álljon.

 

A Kárpát-medencében nem csak a termőföldek adnak kiváló és bőséges termést. Illetve adnának, ha a kormányaink a jelenlegi politikával nem fejlesztenék azt vissza.

Édesvizeink halállománya:

Jellemző, hogy a korábbi évszázadokban például a Tiszát, csak úgy említették, hogy vizében 2/3 rész a hal, 1/3 rész a víz.

 

Az őshonos szürke marha és a mangalica húsa, az egyéb magyar háztáji állatok bőséges élelmet nyújtottak-nyújtanának a teljes lakosság számára. A szürke marha és a mangalica génbankja biztosítja ma a külföld számára a gyenge külföldi tenyészetekkel szemben az életerős állományt.

A magyar háztáji gazdálkodás, a rideg állattartás erőssé és védetté tette állatainkat. Népünk ennek a termelési módnak és az önellátásnak köszönhette, hogy a középkorban és a további évszázadokban elkerülte az éhínség, mely nyugaton sokszor pusztított.

 

Jelenleg a madárinfluenza (mesterségesen létrehozott) vírusa alkalmas arra, hogy az állatok indokolatlan lemészárlásával a gazdákat csődbe juttassák, akik ezek után kénytelenek a fennmaradás érdekében az addig állattartást biztosító földjeiktől megválni.

Ma a városi lakosságot vészjóslóan fenyegeti egy esetleges gazdasági válság esetén az éhínség. Az országban a vidéki gazdálkodást, a termelő gazdaságokat felszámolták. A gazdákat különböző fondorlattal kényszerítik földjeik eladására, idegen kezekre juttatásra.

A megélhetést biztosító élelmiszertermelést és az ipart leépítették.

                                               5

Jellemzően az idegen kézben lévő bankok, bankárok, kereskedők, plázák, bevásárló központok és egyéb pénzintézetek zsebeit tömi a lakosság, nem gondolva arra, hogy ezzel elősegíti a megtermelt jövedelem drasztikus kiáramlását az országból.

A Habsburg uralom idején a magyar lakosság összefogott és így kizárólag magyar származású és eredetű termékeket vásároltak. Ma szintén ez lehet fennmaradásunkhoz az egyik megoldás.
A másik az idegen kézben lévő pénzintézetek uzsorakamat elleni összefogásnak kell lennie. Amíg a lakosság uzsorakamatra vesz föl hitelt és vásárol pl. Karácsonyra meggondolatlanul, addig a jelenlegi uralkodói elitet betonozza be jelenlegi székeikbe. Nem kellene hitelt felvenni egy olyan időszakban, mikor a lakosság szándékos eladósítása a cél. Az ország kifosztása után ma a magántulajdon elvételét tűzték ki célul.

 

Ezt könnyűszerrel megtehetik a munkahelyek elvesztése után a jelzálogosítások miatt. Fentiek mellett a hitelek visszafizetésének tömeges megtagadása jelentene előrelépést. Nem arról van szó, hogy fizetés nélkül jusson valaki lakáshoz. A helyzet az, hogy a felső elit valódi munka nélkül, a népesség kizsákmányolásával, őrületes összegű uzsorakamatok milliárdjai által jut ingyen, munka nélküli jövedelemhez.

 

A világ más, egyéb tájaihoz viszonyítva egyedülállóan képesek a megtisztulásra, a megújulásra. Lásd a Tisza ciánszennyezését. A csodával határos módon a vízből a méreg különösebb átfogó tisztítás nélkül 1-1,5 év alatt eltűnt! Mára a halállomány újra bőséges. Sem a hazai, sem a külföldi kutató tudós csoportok nem tudnak a jelenségre elfogadható magyarázattal szolgálni. A Kárpát-medencében folyóink szabályozásával, az árterek lecsapolásával elindult az elsivatagosodás. Ez a helytelen bánásmód figyelmeztet a gyors váltásra, a mielőbbi intézkedések megtételére.

 

Magyarázat az elsivatagosodásra:

A medencében lehulló csapadéknak a múltban elég ideje volt a párolgásra. Folyóink széles medre, az elterülő és kanyargó víztömeg párolgása során a nedvesség még itt, a medencében visszahullt, vagy a Kárpátok vonulatának ütközve az erdőségeket öntözte megfelelő mennyiségű tiszta vízzel. A lecsapolások, az árterek megszüntetésével, a folyók szabályozásával, a gátak építésével és megemelésével a víz átrohan a Kárpát-medencén és nincs ideje a párolgásra, így a természetes folyamat felgyorsul, melynek eredménye a kevesebb mennyiségű természetes csapadék visszahullása.
Gondoljunk gyerekkorunkra, a Mezopotámiai gazdálkodásról tanultakra. Az ottani ártéri gazdálkodás bőséges termést biztosított. Így volt ez a Duna-Tisza folyamközének területén is, hiszen Mezopotámia folyamközt jelent. És ez a folyamköz, azaz Mezopotámia és annak összes gazdagsága megegyezik a két nagy folyónk által közrefogott területtel. Akkor hol is van-volt Mezopotámia?

 

       A helyzetet súlyosbítja a Kárpátokban egyre növekvő fakitermelés. Esőzések után a vizet nem fogja meg az erdők, a fák gyökérzete. A víz lezúdul, az Alföldön, s ezáltal hatalmas áradásokat, belvizet okozva. És mindezt a globalizáció fenntartása érdekében tudatosan irányítják és teszik a földi kisebbségben lévő irányító réteg kedvéért. Állítsuk szembe ezt azzal, hogy néhány milliárdos miatt milliárdok éheznek és szenvednek. A Föld ennek a maréknyi kisebbségnek a hatalmon maradása érdekében van kitéve a tudatos pusztításnak, veszélyeztetve ezzel mindannyiunk életét, létét és jövőjét.

           

            6

Génkezelt élelmiszerek:

Fontos a behozatal és termesztés teljes tilalma. Azokon a területeken, ahol géntechnológiát alkalmaznak, a föld eredeti állapotát nehezebb visszaállítani (10 év), mintha egy lebetonozott területet kellene újra termővé tenni. Ezek a termékek hosszú távon fogyasztva, generációkon keresztül károsítják az egészséget, befolyásolják a hormon rendszert, az idegrendszert és a nemzőképességet. Az új generációk, azaz fiaink, unokáink nagy valószínűséggel torz képleteket hordoznak majd születésükkor. Ezt egyetlen szülő sem akarhatja!

Ténylegesen rajtunk múlik a folytatás! Komolyan kellene végre venni a tényadatokat és tenni valamit a fennmaradásért. Nem elegendő az eddigi rossz magyar szokás szerint legyinteni és mindent elintézni azzal, hogy ugyan, én egymagam mit tegyek, úgy sincs eredménye. Ennek az időnek vége kell, hogy legyen. A magyarság egyik feladata a példamutatás. Most elsődlegesen egymásnak kell jó példával szolgálnunk. Megjegyzendő, hogy múltunkhoz hasonlóan, hosszabb távon a jövőben ez más népek számára is feladatunk!

 

Hagyományaink és szokásaink:

 

Egyértelműen jelzik a Kárpát-medence történelmi, kulturális, művészeti, népességi egybetartozását. Mára bizonyítottá vált, hogy területét uralkodóan mindig is magyar génekkel rendelkező emberek lakták. Hazug az állítás, mely szerint őseink a ma tanított honfoglalás idején érkeztek volna ide.

 

 

Honfoglalás:

 

Ezt a szót a nyelvújításkor Kazinczy maga is szabadkőművesként, az ő megbízásuk alapján találta ki. A fellelhető korabeli iratok alapján őseink soha nem használták ezt a szót. Mindig hazatérésről, vagy visszatérésről beszéltek.

 

Az Egyesült Államokban megjelenő tudományos Science folyóirat 2000. novemberben ismertette a genetikai szakterület nemzetközi élvonalának 17 elismert képviselőjének kutatási eredményét. A vizsgálat kiterjedt az USA-tól Ukrajnáig az európai népek származásának és betelepedési idejének felderítésére.

 

Megállapításuk szerint a magyar fajra jellemző EU19 gén 35-40.000 éve jelen van a Kárpát-medencében. Ez a gén a magyarokban 60%, míg a nyugat-európai népekben legfeljebb alacsony gyakorisággal fordul elő. Ez az időtartam megfelel a Homo sapiens első európai betelepedése óta eltelt időnek, melynek kezdetén a neandervölgyi ember által benépesült Európa. A magyar a legrégebbi európai génjelző.

 

7

A magyarság eredettudata a vízözön korszakáig vezet vissza. A víz okozta pusztulás után újjászülető élet és emberi kultúra forrásának hordozója, közvetítője. Az özönvíz után az elsüllyedt földrész, Atlantisz ősi tudását hoztuk magunkkal a Kárpát-medencébe. Ezért történhetett meg, hogy az özönvíz után az eredendő tudás a víz által el nem borított területről, a Kárpát-medencéből terjedt el a Föld többi tájára.

 

Xenofon írja: Európában az özönvíz óta szkíták uralkodnak. Josefus Flavius zsidó krónikás ie. 37-ben írta: Magóg és Gomer népei már a vízözön után itt voltak olyan területen, ahol előtte még senki nem járt. Területük Spanyol-ország déli tájaitól a Don folyóig terjedt. Magóg a róla elnevezett magarokat alapította, a görögök őket szkítáknak nevezik.
Azaz szűzfoglalással, a Vízözön után érkeztünk a Kárpát-medencébe és nem más népektől sajátítottuk ki 1000 évvel ezelőtt a területet! Ez alapján történelmünk sem csupán az elmúlt 1000 évből áll!
Árpád vezetésével a hazajövetel jelentősebb ütközetek nélkül történt, hiszen itt a visszatéréskor magyarul beszélő rokonokat találtak.

 

A Tarih-i Üngürüsz szerint, amikor Hunor (azaz Árpád népe) Pannónia tartományba érkezett, látta, hogy az ottani népek az ő nyelvükön beszéltek.

8

Anonymus megemlíti a székelyeket, akik Árpád elé mentek és csatlakoztak is hozzá.
Anonymus és Kézai Simon visszaköltözésnek, Thuróczy János visszatérésnek, Székely István és Heltai Gáspár második bejövetelnek, a Képes Krónika, Ranzano és Bonfini nagy visszaköltözésről ír.
A magyarok egy szétesett Európába érkeztek vissza. A Kárpát-medencében őseink ezek után olyan szilárd jogállamot hoztak létre, mely 1000 éven át a Szent Korona alá tartozó népek között viszonylagos békét és jogokkal biztosított együttélést teremtett.

J.J. Modi indiai professzor szavai:

„Áldottak legyetek magyarok, Attila népének egyetlen örökösei! Félszázados tanulmányaim meggyőztek róla, hogy a hunok feltétlenül a magyarok ősei voltak- s így a mai magyarság az ősi szkíta népek egyedüli leszármazottja Európában, mely magyarságnak a történelme a ma élő összes nemzetek legősibb történelme. Kutatásaim alapján a hunokat olyan nemzetnek ismertem meg, amelynek dicsősége a mai szomorú világot is beragyogja. Attila a világtörténelem egyik legnagyobb hőse, aki mint igaz hős, lovagias és nagylelkű volt.”

 

Makó:

 

Itt található Európa (kivéve Oroszország területét) legnagyobb, hivatalosan bejelentett földgázmezője, melyet a beleegyezésünk nélkül, titokban a kanadaiaknak privatizáltak. A hivatalos becslés szerint a makói földgázmező 600 milliárd euró-t ér! Néhány % (12 %) bevételért odaadta a kormány a lehetőségét annak, hogy: a készletből az ország államadósságát könnyedén törleszthessük és a jólét néhány év alatt elérje az ausztriai színvonalat.

(Jelenleg a gáz Szerbiába vándorol csővezetéken! Mi csak bányajáradékot kapunk utána!)

      

Ha nem idegen hatalmak érdekeit szolgálná a jelenlegi kormány, akkor nem lenne szükség semmilyen megszorító intézkedésre és akár 100 évig is könnyedén élvezhetnénk ennek a kincsnek a javait. Végre jólétben élhetnénk. Minden magyar számára biztosított lenne a megélhetés.

 

2007-ben bejelentették, hogy megtalálták a Makóhoz hasonló, sőt nagyobb hozamú gázmezőt, melyet szintén Kanadaiak termelnek majd ki. Az ország egyéb helyein található (legalább 3-4) hasonló nagyságú földgázmezőkről még mindig hallgatnak!

(A szlovéniai Lendva mellett – a makói kutató cég a nagykanizsai volt Olaj és Gázipari Gépgyár fúrótornyával – megfúrták a „Bázakerettyei gázmezőt”, s szépen elvannak vele! Itt még bányajáradék sincs!)

 

Erdély:
A Kárpátok vonulatában rekord mennyiségű az un. aromás kőolaj, melyből gyógyszer is előállítható. Erről a kincsről sem számoltak még be, elhallgatják. A Duna delta torkolatában a közelmúltban nagy mennyiségű olaj és földgáz készletre derült fény.

Börzsöny:
Itt található a Föld egyik legnagyobb és legjobb minőségű, ma is működő arany bányája, melyet 1992-ben szintén a kanadaiaknak privatizáltak. Ki adta oda vagyonunkat, kincsünket?! Kitől kértek erre engedélyt?!

 

Mátraderecske
A település mellett a Lahócza hegy 250 millió tonna aranyércet rejt. A rendkívüli mennyiségű arany mellett itt, Recsken található Európa legnagyobb réztartalmú ércelőfordulása is melynek kitermelését a magas költségek miatt hagyták abba.

9

 A magyar aranybányászat Erdélyt is beleértve évszázadokon keresztül a legjobb minőségű aranyat biztosította. Valóban aranyat ér. A középkorban értékmérőként használták. Európában a magyar királyság rendelkezett a legnagyobb jövedelemmel. Aranytermelésben a középkor idején Magyar-ország állt az első helyen. Az Árpád korban az arany föveny aranyként is előfordult, ami azt jelentette, hogy szinte bányászat nélkül, a felszínről lehetett kitermelni. Az itt található arany mennyisége a mai napig is meghatározó. A Habsburgok a XV. szd-ban rátették kezüket erre az aranykészletre, mely már abban az időben is a legnagyobb mennyiségű és a legjobb minőségű aranynak számított.

A világ ezüst termelésének 1/5-e hazánkból származott.

 

Könnyű volt így a Habsburgoknak meggazdagodni és ez által Ausztria gazdaságát fellendíteni, Magyarországot pedig leigázva, kifosztva, szabadságharcát vérbe fojtva nyomorban hagyni. Ezért ne akarjon ma senki olyan buzgón a nyugat gazdagságához felzárkózni! Meggazdagodásuk egyik alapja a tőlünk el-és kirabolt kincsek hatalmas készlete, továbbá a magyarság egyedülálló és kivételes tudásának kihasználása és annak kamatoztatása. És ez nem csak Ausztriára vonatkozik!
Lásd Atilla királyunk több szekér elrabolt avar kincsét, aranyát, melyeket ma úgy mutogatnak a nyugati múzeumokban, mintha az örök időktől az ő tulajdonukban lenne és az ő kultúrájukból származna.

De nézzünk szét keleten is! Az orosz területeken feltárt szkíta halomsírokból tömegesen kerültek elő a finom munkával, a korhoz képest a legnagyobb tudással megművelt arany tárgyak, szobrok, ékszerek. A tuvai halomsírból előkerült több ezer arany tárgyat a század legnagyobb régészeti feltárásának tartják. A halomsír (kurgán) 800m hosszú és 30-50m magas.

A lelet együttes egyértelműen igazolja a szkíta származást és a korhoz viszonyított magas fokú és páratlan műveltséget. A leletek jelentéstartalma a magyar hagyományokat jellemzi: több ezer aranyból készült ló, csodaszarvas, Turul szobor került elő. A szobrok és ékszerek mindegyikét a finom, gondos, nemes kidolgozás, az élettel teli mozgékonyság jellemzi, ellentétben más népek korabeli leleteivel, melyek képtelenek az életerőt tárgyaikban ábrázolni.

A további ásatásokat a nagy mennyiségű kincs miatt fegyveresen őrzik. És ez szintén a mi örökségünk, melyről hallgatnak.

Irak:

 

Beszélhetünk továbbá az iraki bombázásokról, a Bagdadi Múzeum kifosztásáról. Sokan nem tudják, hogy a bombázásokkal őseink eddig fennmaradt kultúráját tették tönkre és tüntették el. A bombázások nem csak a föld színéről, hanem a sivatag homokja alatt is lerombolták a több ezer éves kultúrát.

Első hallásra teljesen értelmetlennek tűnt a sivatag homokjának bombázása. Nem véletlenül irányították a rakétákat mélyen a föld alá. A Bagdadi Múzeumból teljesen tudatosan, listával a kezükben vitték el és vitették el a lakossággal származásunk és ősi múltunk dicsőségét igazoló emlékeit. Az iraki háború egyik valós célja ez volt.

10

A magyarság egy része a jelenlegi Irakból származik Legközelebbi rokonaink a kurdok. Számos felkelés és a nagyhatalmak számos ígérete ellenére ma sem rendelkeznek önálló állammal. Az Iránhoz, Irakhoz és Törökországhoz tartozó területeken élő kurdok a legnagyobb nép a világon, melynek nincs hazája. A szabadságukért harcoló kurdokat a jelenlegi hatalom negatív ítélettel felkelőknek, lázadóknak nevezi.

 

Erdély:

 

Verespatakon az Unió 330.000 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelését tervezi. 1 km mélyen masszív uránium érc bányászható, melyet szintén titok övez. Az itt található aranyat nem szükséges hónapokig folyóvízben szitán átszűr-ni ahhoz, hogy néhány grammhoz hozzájussanak. Ezt a bányát ugyan-csak kanadaiak termelnék ki.

Feltehetjük a kérdést, milyen külön-leges képességekkel rendelkezik Kanada, hogy a Kárpát-medencében található földgázmezők és az arany-bányák kitermelési joga pont az ő kezükbe került?

A program megsemmisít 5 hegyet, a középkori bányászat régészeti maradványait, 10 templomot, 12 temetőt, 98 gazdaságot, 900 lakóépületet és 2150 ember kényszerül lakóhelyét elhagyni.

A bányászat évi 13000 tonna cián felhasználásával jár, miközben elpusztít számos növény-és állatfajt. A kitermelés során cián, arzén, kadmium, vas, higany, nikkel vegyületek keletkeznek, melyek tárolóból való kikerülése ökológiai katasztrófájával fenyegeti Makót, Szegedet, Aradot, Tordát, Zentát, stb.

 

Nem véletlenül volt szükség az ország teljes és tudatos, előre kigondolt legyengítésére és szétszakítására Trianonnal. Az Uniónak Erdélyre (Romániára) elsősorban a magyar föld aranykészlete, olajtartaléka és az erdőségek miatt van szüksége.

Ma már nyilvánosan beszélnek arról, hogy minden valószínűség szerint az I. vh. kirobbantásának tényleges oka a Kárpát-medence feldarabolása és az akkor még „nagy” Magyarország legyengítése volt. Hosszú előkészületek után megtörtént a magyarság szétszakítása. Célul már akkor is a magyar föld megszerzését tűzték ki. Trianonnal az országot „keresztre feszítették” későbbi terveik megvalósításához.

 

Mecsek:

Nem véletlen az sem, hogy évek óta meg akarják kaparintani a Zengő és a Tubes védett területeit. A kijelölt helyszíneken feltűnően intenzív az energiasugárzás, az energia csomópontok érzékelhetősége. A radarállomás az itt sűrűsödő energiák megszerzésére és felhasználására lett megtervezve. Ennek világuralmi, hadiipari alkalmazására az USA technikailag a Haarp fegyverekkel képes. A telepítésre szánt radart olyan területen akarják elhelyezni, ahol díszesen faragott építőkövek maradványai találhatóak. Az itt található energiák működése alapján egy Stonehedge jellegű felépítményre lehet asszociálni. Szt. István idején itt gyógyító központ működött. Számtalan középkori legenda őrzi a múlt emlékeit. A Földön élő bánáti bazsarózsa 90%-a itt található. A populációt próbálták áttelepíteni, de a kísérlet kudarcba fulladt, más területen nem marad fenn. Az országban már két helyen helyeztek el ilyen lokátort.

11

Pilis-hegy:

 

A Pilisben szintén az egyik legjelentősebb szent helyünk, energetikai központunk. Tetején orosz katonai bázis volt, a hivatalos magyarázat szerint Budapest védelmére. Ma az üresen maradt földalatti bunkerben még mindig mérhető a nukleáris sugárzás. A telepítés kiválasztott helye és a környezetszennyezés itt sem a véletlennek köszönhető.

 

Tudásunk:

A Kárpát-medencében élő népcsoport tudását illetően is kivételes. A Kárpát-medence, ill. a történelmi Magyarország alakja félbevágott agy, mely jelképesen az itt lévő tudást jelzi és jelenti. A földi tudást figyelembe véve a legtehetségesebb emberek bizonyítottan azok, akik a magyarok génjeivel születnek. Genetikailag a világon először a magyarokon vizsgálták, hogy milyen adottságnak köszönhetően magaslanak ki tudásukkal, tehetségükkel más népek közül. Mindig innen kerültek és kerülnek ki ma is a legjobb képességű emberek.

Egész Európában és a bolygó szempontjából is egyedüli és kivételes helyzetben van a magyarság. Az itt található kedvező klíma és éghajlati viszonyok, az élethez szükséges ivóvíz, a termékeny talaj, a Kárpátok védettsége, az energiaforrások széles skálája (a kőolaj, a földgáz, a geotermikus hőenergia), sehol, egyetlen országnak, egyetlen népcsoportnak sem adatott meg ilyen kivételes formában, összetételben és mennyiségben rajtunk kívül. Mondhatjuk, hogy világhatalom vagyunk az életet biztosító tiszta ivóvíz készletben, olajkészletben, földgázban, aranybányákban, drágakő bányákban (szintén titkolják, pl. smaragd, itt voltak a legértékesebb opál bányák egész Európában), gyógyvizekben.

Gyógynövényeink olyan széles skálával rendelkeznek, melyet egyetlen más ország sem mondhat a magáénak. Nincs olyan betegség, melyre ne lenne gyógyszer a Kárpát-medencében. Nemzeti Parkjaink száma és szépsége is rendkívüli.

Őseink pontosan tudták, hogy népünknek miért pont ezt a területet választották élő-és lakóhelyéül. A jelenleginél jobban kellene megbecsülnünk azt a Szent helyet, melyért őseink vére értünk hullt és melynek gazdagsága -születésünk okán- a számunkra ma természetes. Ha eddig még nem tetted meg, mostantól értékeld más szemmel azt a területet, melyet szülőföldedként tisztelhetsz!

 

12

 Petőfi Sándor:  HONVÁGY  Béranger után franciából

Mondátok: "Jer Párizsba, ifju pásztor,
Használni magas tehetségedet.
Pénzünk, gondunk, a tanulás, a színház
Feledtetik majd a mezőt veled."
Én eljövék, de milyen arcom! a sok
Tűznél tavaszomat leégetém.
Adjátok vissza, vissza falumat
És a hegyet, hol születém!

Bús és hideg láz fut rajtam keresztül,
Beteljesítvén kívánságtokat.
E szép bálokban, ahol királynék a
Hölgyek, haldoklom a honvágy miatt.
Nyelvem hiába csínosítám, és a
Müvészet fénye hasztalan vakít.
Adjátok vissza, vissza falumat
És vidám vasárnapjait!

Estéinket s a vén meséket s durva
Danáinkat méltán lenézitek.
Büvészeinken túltesz Operátok,
Mely a tündérhont közelíti meg.
A szentek szentének hódolva, a menny
Hangversenytekből vészi hangjait.
Adjátok vissza, vissza falumat
És estenkénti dalait!

Sötét kunyhóink, s dűlő templomunkat
Magam is kezdtem én csekélyleni.
Itt megragadnak a sok emlékszobrok.
Kivált e Louvre s díszes kertjei.
Pompás kastélyok, mint légtűnemények,
Miket beszínez a napalkonyat.
Adjátok vissza, vissza falumat
S harangját s a kis házakat!

Térítsétek meg a bálványimádót;
Haldoklófélben istenéhez tér.
Kutyám ott lenn vár engem a tűzhelynél,
S anyám bucsúnkra emlékezve, sír.
Százszor látám a hófutást, vihart, s ha
Vadállatok nyájunkra törtenek.
Adjátok vissza, vissza falumat
S botom s a barna kenyeret!

Mit hallok, ég, mily nyugtalanná lettem!
Mondják: "menj, indulj holnap, ha virad.
Szülőfölded letörli könnyedet s majd
Éledni fogsz hazád ege alatt."
Isten veled szép ragyogó hely, Párizs,
Hol elbájolva áll a jövevény.
Ah ujra látom, látom falumat
És a hegyet, hol születém!

Pest, 1847. december

 

 

13

 

ÜZENET HAZA

Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó,
és törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek,
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Üzenem a földnek: csak teremjen,
ha sáska rágja is le a vetést,
ha vakond túrja is a gyökeret.
A világ fölött őrködik a Rend                                                             

s nem vész magja a nemes gabonának,                                                                                   Wass Albert    
de híre sem lesz egykor a csalánnak;
az idő lemarja a gyomokat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Üzenem az erdőnek: ne féljen,
ha csattog is a baltások hada.
Mert erősebb a baltánál a fa,
s a vérző csonkból virradó tavaszra,
új erdő sarjad győzedelmesen.
S még mindig lesznek fák, mikor a rozsda
a gyilkos vasat rég felfalta már,
s a sújtó kéz is szent jóvátétellel
hasznos anyaggá vált a föld alatt.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
ha egyenlővé teszik is a földdel,
nemzedékek őrváltásain
jönnek majd újra boldog építők,
és kiássák a fundamentumot,
s az erkölcs ősi, hófehér kövére
emelnek falat, tetőt, templomot.
Jön ezer új Kőmíves Kelemen,
ki nem hamuval és nem embervérrel
köti meg a békesség falát,
de szenteltvízzel és búzakenyérrel
és épít régi kőből új hazát.
Üzenem a háznak, mely fölnevelt:
a fundamentum Istentől való,
és Istentől való az akarat,
mely újra építi a falakat.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

14

És üzenem a volt barátimnak,
kik megtagadják ma a nevemet:
ha fordul egyet újra a kerék,
én akkor is a barátjok leszek,
és nem lesz bosszú, gyűlölet, harag.
Kezet nyújtunk egymásnak és megyünk
és leszünk Egy Cél és Egy Akarat:
a víz szalad, de a kő marad,
a kő marad...

És üzenem mindenkinek,
testvérnek, rokonnak, idegennek,
gonosznak, jónak,
hűségesnek és alávalónak,
annak, akit a fájás űz és annak,
kinek kezéhez vércseppek tapadnak:
Vigyázzatok és imádkozzatok!
Valahol fönt a magas ég alatt
Mozdulnak már lassan a csillagok
s a víz szalad, a kő marad,
a kő marad...

Maradnak az igazak és a jók,
a tiszták és a békességesek.
Erdők, hegyek, tanok és emberek.
Jól gondolja meg, ki mit cselekszik!
Likasztják rnár az égben fönn a rostát,
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint,
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia
s ki mint vetett, azonképpen arat,
mert elfut a víz és a kő marad,
a kő marad...!

"Én, Wass Albert, erdélyi magyar író"

Írói pályájának egyik legmozgalmasabb szakaszában, a harmincas évek végén Wass Albert tollával jelen volt a közéleti publicisztika területén is. A kolozsvári Független Újság 1937 tavaszán ankétot indított a fiatal magyar értelmiségiek tanácskozásának megszervezése végett, s ennek keretében a lapban megszólalt Wass Albert is - Balogh Edgár, Jancsó

Elemér, Méliusz József, Nagy István, Szemlér Ferenc, Szabédi László mellett.

Ez az ankét - Tamási Áron nevezetes cikksorozatával együtt - már az 1937 ôszén megtartott Vásárhelyi Találkozó elôzményei közé tartozott.

Miközben egyike volt az Erdélyi Helikon és az Erdélyi Szépmíves Céh megcsontosodottnak tartott eszmevilága bírálóinak - Szabédiék, Szemlérék, Bözödi Györgyék, általában a fiatal írónemzedék legjobbjainak oldalán. Mégis: A titokzatos ôzbak cím? kötetét 1941-ben - immáron döntô módon megváltozott történelmi körülmények között, a második bécsi döntés után - ugyancsak a Céh adta ki. Az itt olvasható novellák szembeötlô jegye a személyes kötôdés? vallomásosság. Természettel együtt élô, s?r? erdôkben, virágos erdélyi mezôkön otthonos író szólítja meg itt olvasóit, gazdag tapasztalatok birtokában. "Furcsa ez az élet - mondja egyhelyütt - és titokzatos." Miként oly titokzatos volt számára a Gyertyános tisztásán elôször megpillantott ôzbak. Az igazi?

 

15

Önéletrajzi elemekben bôvelkedô, kiérlelt, jól megmunkált elbeszélések ciklusa A titokzatos ôzbak, melyben olyan emlékezetes fejezetek kaptak helyet, mint például az Elindult egy élet, a Sándor bácsi, A régi ház, a Mosule - és mindenekelôtt a címadó írás.

1940 és 1944 között, amikor Észak-Erdély s benne a Mezôség egy része visszatérhetett az anyaországhoz, Wass Albertnek A titokzatos ôzbakon kívül még hét könyve jelent meg különbözô kiadóknál, Pesten és Kolozsvárt. (Jönnek!, Csaba, Mire a fák megnônek, Tavak könyve, A kastély árnyékában, Vérben és viharban, Egyedül a világ ellen). Tavaszi szél cím? drámáját, amit a Nemzeti Színház megrendelésére írt, 1944 ôszén, a háború végnapjaiban már nem mutathatták be, noha az elôadást elôkészítették. Évekkel hamarabb, 1940-ben a Nyugat ankétot szervezett Egységes magyarság címmel, s ennek keretében Wass Albert is válaszolt a szerkesztôség körkérdésére - Schöpflin Aladárral, Illyés Gyulával, Keresztury Dezsôvel, Reményik Sándorral, Tabéry Gézával, Asztalos Istvánnal meg másokkal egy sorban. Megfogalmazta: (?) Ha sehova sem való magyarnak tudnám magamat, akkor már gyökértelen lenne bennem a magyarság. Regionális a magyarságom, mint ahogy emberségem is az, midôn azt mondom, hogy magyar vagyok. Magyarország a hazám, de Erdély az otthonom, s ezt nem is akarom soha elfeledni."

Valóban: hittel vállalt-vallott hovatartozását nem feledte el, nem tagadta meg soha. A rövid élet? felszabadultság utáni, fél évszázados emigráció, a bujdosás, a hontalanság szorító körülményei közepette sem.

Hazájából, otthonából messze sodródva, 1946-ban (és a következô években) ismét megszólalt a költô Wass Albert; ekkoriban írt versei már csak késôbb, Amerikában jelenhettek meg a Láthatatlan lobogó cím? kötetében. Sokatmondó címek hangsúlyozzák költeményeinek üzenetét: Dalol a honvágy, Mikor a bujdosó az Istennel beszél, Idegen tavaszban, Hontalanság elégiája, A bujdosó imája, Nagypénteki sirató, Hontalanság hitvallása, Üzenet haza és így tovább? Ez utóbbi nagy versében anélkül vall töretlen erdélyiségérôl, hovatartozásáról, hogy leírná a "titokzatos szót": Erdély. De az otthoni hegyeknek üzen mindjárt az elsô sorban, s aztán az erdônek, ahol "baltások hada" csattog, meg a háznak, mely fölnevelte, volt barátainak, akik egy idô óta megtagadják a nevét - és úgy érzi: "Likasszák már az égben fönt a rostát, / a csillagok tengelyét olajozzák / szorgalmas angyalok. / És lészen csillagfordulás megint, / és miként hírdeti a Biblia: / megméretik az embernek fia (?)". Ebben reménykedett szakadatlanul hontalanságának idején, kezdetektôl fogva mindvégig: a "csillagfordulás"-ban?

Emigrációjának éveiben keletkezett alkotásai közül leghamarabb az Adjátok vissza a hegyeimet! cím? regényével aratott osztatlan sikert; kiadták több nyelvre lefordítva, s máig az egyik legnépszer?bb olvasmány széles körben. Valamivel késôbb írta meg a Kard és kasza két vaskos kötetét - a Mezôség múltjának, ôsei ittlétének, családja életútjának monumentális epikai rajzolatát. Wass Albertnek ez a munkája a gyökeres erdélyiség mély és maradandó megvallása. A saját kiadónál, az Amerikai Magyar Szépmíves Czéhnél 1974-ben elôször megjelent regény elsô kötetének Elôszava ezekkel a szavakkal kezdôdik: "Miután az Úristen különös akaratából az erdélyi Mezôségen születtem magyarnak, s ott nôttem emberré is, ifjúkorom óta úgy éreztem, hogy emberi és magyar kötelességem a Mezôség megírása (?) Ahhoz azonban, hogy az egész Mezôséget megírjam egy darabban, olyannak, amilyen volt, s olyannak, amilyennek magam szemével láttam, ahhoz csak most jutott idôm, életem alkonyán (?) Hogy mi ennek az írásnak a célja? Elôször is az, hogy valamiféle maradandó emlékoszlopot állítson a múltnak, mielôtt a bölények hátrahagyott csapásait a fölismerhetetlenségig szét nem tapossák a birkanyájak. Másodszor pedig, hogy fényt vessen a történelmi sors apró titkaira s ezáltal jövendô nemzedékek okulására szolgálhasson. Végül pedig, hogy az egyszer? szeretet céltalanságával elbarangolhasson még egyszer az emlékezet mindazokon a kedves, régi ösvényeken, melyek dombról dombra és tóról tóra behálózzák ezt a szép, szomorú, különös világot, ahol tücsökzene és békazsongás kötözi meg b?vös varázslattal az emberi lelket."

Ugyancsak emigrációjában írta meg Wass Albert A funtineli boszorkány három kötetét is, azt a könyvét, mely az erdélyi havasok világa iránti vonzalmát talán a leghatásosabban fejezi ki. A Maros menti hegyek, az Istenszéke környékének szegényembereirôl, pásztorokról, fadöntôkrôl, szépasszonyokról - románokról, magyarokról -, a varázslatos táj természeti szépségeirôl és hétköznapi csodáiról szól bensôséges együttérzéssel, belemerüléssel ez a regény, melyet román nyelvre is lefordított a marosvásárhelyi Cornelius Câltea. A könyv bemutatóján egy bukaresti román professzor, Ion Coja, akit különben túlzott magyarbarátsággal nemigen lehetne vádolni, egyértelm?en méltató elismeréssel beszélt a regényrôl, Wass Albert írásm?vészetérôl. (Akik napjainkban A funtineli boszorkány szerzôjének állítólagos románellenességérôl, magyar nacionalizmusáról szónokolnak folytonosan a politikum színterein és a sajtóban, azok számára tisztázó és helyreigazító olvasmány lehet(ne) ez a könyv?). Mindemellett: angol nyelven íródott eredetileg, Amerikában, Wass Albertnek egy novellafüzére is, ami Se szentek, se hôsök címmel 2004-ben jelent meg magyarra fordítva Marosvásárhelyt a Mentor Kiadó életm?- sorozatában; ezek a közelmúltbeli mezôségi történetek többnyire román emberekrôl szólnak, akik - miként a szerzô a kötet Elôszavában mondja: "az én hegyeim közt éltek, és egyszer? emberek voltak, se többek, se kevesebbek. Egyszer? emberek, akik kemény munkával igyekeztek boldogulni, de mindig kaphatók voltak a tréfálkozásra, hogy az életet elviselhetôbbé tegyék (?) Ma ezek az emberek nincsenek már, de szellemük még mindig ott van valahol a csillagok alatt, a kísérteties ösvényeken, ködös hegygerinceken (?)." A Se szentek, se hôsök novellái annak a Wass Albertnek az Erdély- szemléletére vetnek megvilágító fényt, aki a szülôföldjétôl távol, kitagadottan is rokonszenves, emberséges barátsággal

 

16

emlékezett vissza a Mezôség népére - függetlenül mindenfajta nemzeti elfogultságtól.

 

A hagyatékában gondosan megôrzött publicisztikai írások tömegébôl már az eddigi évek során is - az utóbbi idôkben - nem egy kötet látott napvilágot. Wass Albert ugyanis emigrációjának nehéz esztendeiben rendszeresen közlô munkatársa volt több észak-amerikai, kanadai újságnak, és jó ideig a Szabad Európa Rádiónak is dolgozott. Következetesen figyelemmel kísérte az ottani és itthoni közélet eseményeit, jelenségeit, a történéseket - s elsôsorban a magyar, az erdélyi vonatkozásokhoz kapcsolódtak keményen szókimondó észrevételei, bíráló és helyreigazító megjegyzései. Cikkeiben, riportjaiban Erdély helyzete, sorsa, megpróbáltatásokkal és veszedelmekkel teli jelene, jövôjének esélyei központi helyet foglaltak el. Nemzetünk gondjait ugyanúgy a magáénak tekintette, mint ahogyan az összes európai népek, országok helyzetének második világháború utáni alakulását a béke és az együttm?ködés jegyében látta emberhez igazán méltónak a jövô horizontján.

"Vedd kegyelmedbe, Uram, a te népedet, Erdély sokat szenvedett magyarjait" - írta Imádság Erdélyért cím? jegyzetében, s egyik vallomásában (1991-ben) így emlékezett: "Ebben a mai fölfordult világban jól teszi az ember, ha idônként meg-megáll egy percre valahol egy erdô közepén, ahol a természet békés csöndjében Isten közelsége szinte kézzelfogható. A legalkalmasabb hely, amit ismerek erre a célra, sajnos messzire esik, ott van a Maros fölsô folyása mentén, Ratosnya fölött, ahol az Ilva- pláj beleszalad az Andronyásza gerincébe, s széles legelôtisztást képez, amelynek aljában, sziklakô alól a világmindenség legjobb, legtisztább és legszomjoltóbb forrásvize buzog elô Isten lábnyomaiból." Ezeket az isteni lábnyomokat kereste s követte Wass Albert annak idején az erdélyi havasokban, a mezôségi kopár dombok világában; ezeknek a forrásoknak az emléke élt benne Amerikában is, mindenütt. Várkonyi Nándor írta róla irodalomtörténetében: "A nagy hegyek, rengeteg erdôk szerelmese; vadászként járja ôket, de igazi zsákmánya a költôi élmény, amelyet erôteljes erdélyi zamatú nyelven ad vissza." Pontos, találó meglátás?

Wass Albert emigrációs publicisztikájának java része szervesen hozzátartozik a teljesítmény egészéhez, és ez egyre inkább kiderül a rendkívül gazdag, sokrét? hagyaték napjainkban történô feltárulása, kiadása nyomán. A Magyar szemmel kötetei, a Magyar számadás, az Amerikai emberek darabjai, a különbözô válogatások munkásságának erre a tágas területére kalauzolják el a mai olvasót. Legutóbb adta ki a Mentor önéletrajzi írásainak, vallomásainak két vaskos kötetét - Éltem: voltam címmel, az író fiainak, Wass Hubának a terjedelmes-tartalmas Elôszavával; ez a gy?jtemény is a mindig hazanézô, Erdélyt szívében hordozó Wass Albert gondolkodásának, hovatartozásának beszédes dokumentuma.

Száz éve született, tíz esztendeje vetett végett életének önkezével az a Wass Albert, aki elvitathatatlanul, teljességgel erdélyi magyar író volt, erdélyi magyar író maradt utolsó leheletéig. Emlékét leginkább a teljes életmű ôrizheti illô kegyelettel szerte a nagyvilágban, ahol olvasója van (s bízvást reméljük: lesz ezután is) a magyarul leírt igazmondó, tiszta, szép szónak.

Forrás:www.hun-info.hu

Adjátok vissza a hegyeimet!

 

http://www.youtube.com/watch?v=aDSZfCPsRlA&feature=related

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

17