Szállnak a darvak sorban egymás után

Szárnyall a lelkem a lelked után

Te aki felnézel e kéklő égre

Látod e két lelket egymásnak élve

Oly boldogan szállnak felhőröl,felhőre

Le,letekingetnek a világ földjére

Nem érdekli Őket semmi már a földön

Kergetőzve játszanak Ők már a felhőkön

Élték életüket Ők is itt a földön

Ott hagyták lábnyomukat a poros kövön

Keserűség,bánat jutott osztályrészül

De most már boldogok,s a lelkük örül

Anygyalok százai veszik Őket körbe

Betakarják szárnyaikkal,s viszik a mennybe

Csillagok kisérik  útjukat fényükkel

Révbe értek most már,s élnek szeretettel