Amikor......

Amikor a "csak Te" is kevés elmondani
mi hálából vissza zeng.......
ott dalol bennünk a szerelem 
mi béklyót fon izmainkra hangokba dúdolva.
....mert belőlük szólal meg az Ismeretlen húrja..
s csókjával ölel fel az Örökké reménye
mikor feneketlen mélység eltörölve.
A hűséges ment meg mind fent úgy ide lent.
s magányod pokla rég elszelelt. 
s a legnagyobb kín is megbocsátható
ha tudod érted nyílik létfolyó,
s Téged a Végtelen szerelme repít.