Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

Váci Mihály:

Mert egyedül...

Című versére.

 

 

 

Igaz! S ki magányos,
minden egyes kezet ,
egy azon kéznek érez.....
És a felleget csak úgy becézi:
Jövőm háza.
És az Istenét, így:
Szerelmesem.
S midőn társra lel,
kezet csókol szerelmesének, 
és azt mondja:
Köszönöm Atyám,
hogy nekem adtad,
akire mindig is vágytam.
S a fellegnek így köszön!
Üdvözöllek,
még nem sietős.....
De addig,
a magányos könnyétől lesz dúsabb, és
mindig beborulósabb
a jövő háza.
De ki szívét kitárja,
s még a jövő házát is 
a szívébe zárja,
az sosem magányos,
az Istennel él.

Címkék: válaszok

Kapcsolódó cikkek:

  vers

  Vers

  Vers

  vers

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Régebbi bejegyzések

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu