Ahogyan

Ahogyan az Őszben ,
hulló levelekben
sokasodik színe érző szívetekben
a szerelemnek,
Úgy köszöntök.
S akkor is eljut hozzám minden színe,
ha szellő nem halmozza kebelemre.
Én csak ámulók,
mily csodásak.
Suttognám egyenként mindahánynak
csak Téged , csak Neked, csak Érted,
csak Veled,
De tudom hogy szívetek kedveseitek
szívének ihletett,
s én gyönyörködöm benne,
mint az a lázbeteg, ki szavaitok
orvosságán tud csak elpihenni.
S jó ez így.

Sok puszi az ujjacskákra!
Évi