Payer András: Gondolataim szélmalmai

Című versére

Egyszer már körbe értem....

Egyszer már körbe értem.
Úgy huszonévesen.....

Már nem reméltem sem több
fájdalmat, sem örömöt.
Forgószél kapott fel.
Már akkor hazaértem.
Mikor Szívetek szívembe költözött. 

Úgy fújtak le tenyerükről kiket szerettem,
mint forgószél repíthet el pihét.
S mindazoknál megpihentem, 
aki nem kért semmit, és semmit nem ígért. 
Időn túlra látva,
Fölemésztett az öröklét....
Véresre harapott a Világ szája,
De veletek gyógyulok a Holnapért.
S ha nem szolgáltam volna az Élet ízét,
akkor a pódium talán ma engem ünnepel,
s már talmi lenne minden mit Isten megígért.
De egyszer
amikorra minden összeér,
én fogom zúgatni Hegyeitek között
Élő Hangorgonámat.