Látom......

Látom ahogy karján feszül az íj.
Elméje nyilán repítve ír az
Istenér.
Hangja mélyen húsomba talál 
vágyán halk szava kiabál. 
Él már az Isten.
Figyeljetek.
Szeme már lát és füle is hallja.
Kiben Emel kardot Isteni harcra
szeretetet.
Senki sem látja aki nem akarja,
S mindenki látja 
kinek szív hangja 
ugyan az!
Isten csendesen gyűjti a népét.
Ölelve szorosan bennük a Békét!
S mélyen fájón
minden csókra.
Csókot lehel a
Vele álmodóra!
S Jó ez így!