Még szeretném......

Még szeretném én is Újra látni,
ahogy a mélykékkel átellenben
a türkiz sétál a fellegekben,
s az Ibolya és a Nárcisz......
és megannyi kékje a kéknek
mind helyet kér, s mint színházban
a kilátó, vagy zsője úgy ülnek egymásba
egymás ölébe.
S mint figyelmes hallgatóság,
szemünk csügg rajta, s szépséges látványát 
hálánk itatja.
S a bornak való is már mind begyűjtve ,
S termése mezőnek magtárban időzve,
Megérinti szívünk e szép áldomás. 
Abból köszöntjük az Úr asztalánál az Örökké valót!
S szerelmes szavakkal dicsérjük 
hogy Újra megadta mi Életté avatta
az Örökké Változót!