Kocogtat ablakomon.......

Kocogtat ablakomon a Boldogság.
Messziről köszön.
Kertemből virágot szakítani indul,
majd integet vele.
S szívem egy bánatos mosollyal 
visszaint.

Már csak mit szétszórt magjából növesztek,
az maradt.
Virágot hajtatok Újra kertemből,
hogy ne tűnhessen el a pillanat,
mikor még a Boldogság ott kocogtatott 
az ablakom alatt.