Kezembe adták a sorsomat......

Kezembe adták a sorsomat.
Azt súgták epedve.
Fogd szaladj vele . Tiéd!
Felöleltem a "Szabadságomat" a saját karommal,
s elfutottam vele a legelső szerelmes ölelésig.

Agyon égtem.

Azóta a szavammal ölelek, mikor epedve vágyom a csókodra!
Mi mást tehetnék hogy veled maradhassak? 
Ha nem ölellek többé, nem is vagyok. 
Mert ez az egyetlen értelme az Életemnek!
hogy Szerethetlek.

Évi